(1950–) magyar színésznő From Wikipedia, the free encyclopedia
Nászta Katalin (Kolozsvár, 1950. április 18. –) erdélyi magyar költő, író, színművész, előadóművész.
| Nászta Katalin | |
 | |
| Horváth László felvétele | |
| Élete | |
| Született | 1950. április 18. (74 éves) Kolozsvár |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | vers, interjú |
Kolozsváron született Nászta István és Nászta (Fischer) Rózália gyermekeként. Egy húga van, Nászta Annamária, aki két évvel fiatalabb nála (sz.1952).[forrás?] Szülővárosában, a Nicolae Bălcescu Líceum sporttagozatán érettségizett (1969), a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola elvégzésével (1973) a sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színházban kezdte színészi pályafutását.[1] 1976-ban férjhez ment Kurta Árpádhoz, akitől két fia született, Kurta Áron Endre és Kurta Mátyás Levente.[forrás?]
A színházban elsősorban vígjátéki és karakterszerepekben foglalkoztatták. Kiemelkedő alakításait Ion Luca Caragiale színműveinek női főszerepei jelentették számára Az elveszett levél, a Zűrzavaros éjszaka és a Farsang című darabokban. Emlékezetes Puck megformálása Shakespeare, Szentivánéji álom-jából, önálló estje Kányádi Sándor meséiből, verseiből Gyermekhangra címmel.[2] Ha élni akarunk c. önálló műsorában Illyés Gyula, Kányádi Sándor, Pilinszky János költeményeiből adott elő.[1]
Már színinövendék korában feltűnt verseivel, az elsőket Kántor Lajos mutatta be a Korunkban: „Biztatónak érezzük azt az önelégedetlenséget, azt a kereső nyugtalanságot, amely minden sorát áthatja...” (1971). Verseivel szerepelt az Igaz Szó, Ifjúmunkás, Igazság, Vörös Zászló, Megyei Tükör, Brassói Lapok hasábjain; az Echinox aforizmáit közölte. Három verssel van jelen a fiatal írók Varázslataink (Kolozsvár, 1974) című antológiájában. 1989-ben, még a rendszerváltás előtt családjával Magyarországra költözött, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színháznak volt a tagja 1991-ig.[1][2] Színészekkel, színházi emberekkel készült interjúit a kolozsvári Korunk, majd áttelepülése után a Film-Színház-Muzsika közölte, verseivel a helyi Zalai Hírlapnál jelentkezett. Részt vett a zalaegerszegi írókör munkájában is. 1991-ben visszavonult a színészettől.[2]
2015-ben az Omniscriptum kiadónál Vajúdás címmel megjelent hitéleti vallomásait tartalmazó kötete.[3] 2016-ban magánkiadásban jelentek meg összegyűjtött versei, karcolatai Te tudsz engem, Uram címmel.[4] 2017-ben a Magyar Elektronikus Könyvtárba felkerült az Ének az élőknek című második verseskötete, Cseke Gábor szerkesztésében.[5] Thália erdélyi napszámosai címmel interjúkötete 2018-ban került a sepsiszentgyörgyi Tinta Könyvkiadó gondozásában az olvasóközönség elé.[6][7] Ezzel egyidőben az Ének az élőknek kötete is, az Underground kiadónál.[5]
Verseit, cikkeit, interjúit folyamatosan közlik az internetes irodalmi portálok, mint a Hetedik,[8] Hetedhéthatár,[9] Káfé-főnix,[10] Lenolaj,[5] Litera-Túra,[11] Porcelánszív,[12] Deák+kert, valamint a zalai Pannon Tükör művészeti folyóirat.[13]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
.svg){kind=small}
