A modern magyar irodalom meghatározó, világirodalmi rangú alkotója.[8][9] A különösképp a német nyelvterületen kedvelt Nádas neve többször felmerült már az irodalmi Nobel-díj esélyesei között.[10] A posztmodern prózafordulat, Esterházy Péterrel, Hajnóczy Péterrel és Lengyel Péterrel együtt a "Péterek nemzedékének" egyik nagy újítója,[11] akinek olyan monumentális regényeket köszönhetünk, mint az Emlékiratok könyve, a Párhuzamos történetek, a Világló részletek, illetőleg a Rémtörténetek.
A kritika a Párhuzamos történetek című regényét mérföldkőnek tartja a magyar irodalom történetében, tekintettel arra, hogy a testiség, a szexualitás és a hatalom kérdéseiről ennyire szókimondóan, tabudöntögetően magyar író még sosem írt.[12]
Zsidó munkáscsaládban született, Tauber Klára nőmozgalmi munkás és Nádas László telefonműszerész gyermekeként. Öccse Nádas Pál gyógypedagógus, a Magyar Paralimpiai Bizottság egyik alapítója. Szülei 1945-től magas rangú kommunista pártvezetők és vállalatvezetők lettek. Előbb édesanyja hunyt el rákban, utána három évvel édesapja a gyászban megroppanva öngyilkos lett. Nagynénje, Aranyossi Magda gyámsága alá került.[13]
Közben 1961–1963 között a Nők Lapja című lap fotóriportere, 1965–1969 között a Pest Megyei Hírlap munkatársa volt. 1969-től szabadfoglalkozású író. 1974-ben a Humboldt Egyetemen volt ösztöndíjas, itt a századforduló történetével foglalkozó előadásokat hallgatott elsősorban. 1974–1979 között a Gyermekünk című pedagógiai folyóirat olvasószerkesztője volt. 1980–81-ben a győriKisfaludy Színház lektora volt. 1989–90-ben a Magyar Napló állandó munkatársa volt. 1993-ban infarktus következtében több koszorúérműtéten esett át.
„Az én életemhez az irodalom csak és kizárólag hozzátett. A cselekvési képességemből és a tevékenységi lázamból majdnem mindent elvett, tehát azt tönkretette. De hogy ezt nekem miért kell csinálni, és miért vagyok erre ítélve? Tulajdonképpen egy hosszú börtönbüntetésre vagyok ítélve. Fogalmam sincs, hogy ki ítélt el, vagy miért ítélt el. Gyerekkorom óta el vagyok ítélve erre, de ezt nem bánom. Nincs olyan sejtem, ami ezt bánná.”[8]
A Biblia / A pince; Szépirodalmi, Budapest, 1967
Kulcskereső játék; Szépirodalmi, Budapest, 1969
Takarítás, 1977
Egy családregény vége. Regény; Szépirodalmi, Budapest, 1977
Leírás; Szépirodalmi, Budapest, 1979
Találkozás, 1979
Temetés, 1980
Színtér / Takarítás / Találkozás / Temetés; Magvető, Budapest, 1982
Nézőtér (tanulmányok, esszék); Magvető, Budapest, 1983 (JAK füzetek)
Emlékiratok könyve; Szépirodalmi, Budapest, 1986
Játéktér (esszék); Szépirodalmi, Budapest, 1988
A Biblia és más régi történetek; Szépirodalmi, Budapest, 1988
Évkönyv. Ezerkilencszáznyolcvanhét, ezerkilencszáznyolcvannyolc; a szerző felvételeivel; Szépirodalmi, Budapest, 1989
Az égi és a földi szerelemről (esszé); Szépirodalmi, Budapest, 1991
Talált cetli és más elegyes írások; Jelenkor, Pécs, 1992
Nádas Péter–Richard Swartz: Párbeszéd. Négy nap ezerkilencszáznyolcvankilencben; Jelenkor, Pécs, 1992
Lőrincz Judit: A megközelítés fokozatai. Nádas Péter családregényének hatásvizsgálata; Művelődéskutató Intézet, Budapest, 1984 (Értékvizsgálatok)
Diptychon. Elemzések Esterházy Péter és Nádas Péter műveiről, 1986–88; összegyűjt. Balassa Péter; Magvető, Budapest, 1988 (JAK füzetek)
Nádas Péter bibliográfia, 1961–1994; gyűjt., összeáll., szerk. Baranyai György, Pécsi Gabriella; Deák Ferenc Megyei Könyvtár–Jelenkor, Zalaegerszeg–Pécs, 1994
Balassa Péter: Nádas Péter; Kalligram, Pozsony, 1997 (Tegnap és ma)
Bagi Zsolt: A körülírás. Nádas Péter: Emlékiratok könyve; Jelenkor, Pécs, 2005 (Sensus füzetek)
Balassa Péter: Mindnyájan benne vagyunk. Nádas Péter művei; Balassi, Budapest, 2007 (Balassa Péter művei)
Testre szabott élet. Írások Nádas Péter Saját halál és Párhuzamos történetek című műveiről; vál., szerk. Rácz I. Péter; Kijárat, Budapest, 2007 (Kritikai zsebkönyvtár)
Kiss Noémi: Fekete-fehér (Tanulmányok fotográfia és irodalom kapcsolatáról) MŰÚT Könyvek, 2011. Miskolc – Nádas Péter fotográfiáiról
Bazsányi Sándor: " ...testének temploma...". Erotika, irónia és narráció Nádas Péter prózájában; Szépmesterségek Alapítvány, Miskolc, 2010 (Műút-könyvek)
Párhuzamos olvasókönyv. Nádas Péter regényének forrásai és visszhangjai; szerk. Csordás Gábor; Jelenkor, Pécs, 2012
Pontos észrevételek Mészöly Miklóstól Nádas Péterig és vissza. Tanulmányok; szerk. Bagi Zsolt; Jelenkor, Budapest–Pécs, 2015 (Sensus füzetek)
Markója Csilla: A mérleg nyelve. Szó és kép Nádas Péter művészetében; Jelenkor–Meridián, Budapest, 2016
Párhuzamos olvasókönyv. Nádas Péter regényének forrásai; szerk. Csordás Gábor; 2. bőv. kiad.; Jelenkor, Budapest, 2017
Bazsányi Sándor:Nádas Péter. A Bibliától a Világló részletekig, 1962–2017; Jelenkor, Budapest, 2018
Vásári Melinda: Hangzó tér. Az érzékiség dimenziói Mészöly, Nádas és Ottlik műveiben; Kijárat, Budapest, 2019
