A puhatestűek (Mollusca) az állatok (Animalia) országának egyik törzse.

Gyors adatok Rendszertani besorolás, Osztályok ...
Puhatestűek
Thumb
Közönséges tintahal (Sepia officinalis)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Alország: Valódi szövetes állatok (Eumetazoa)
Csoport: Kétoldali szimmetriájúak (Bilateria)
Főtörzs: Tapogatós-csillókoszorús állatok (Lophotrochozoa)
Törzs: Puhatestűek (Mollusca)
Linnaeus, 1758
Osztályok
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Puhatestűek témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Puhatestűek témájú médiaállományokat és Puhatestűek témájú kategóriát.

Bezárás
Thumb
Tarka kúpcsiga (Calliostoma zyzyphinum) háza

Az ízeltlábúak után az állatvilág második legnépesebb törzse. Méretük néhány milliméterestől 14 méteresig terjedhet. Jellemzőjük az ízeletlen test, mely három részre osztható: fej – láb – zsigerzacskó. Ez utóbbi választja ki a külső, kemény, kalcium-karbonát alapanyagú héjat. E váz felépítése többé-kevésbé egységes a puhatestűeken belül, és csak ritkán csökevényesedik el.

Rendszerezés

A törzsbe az alábbi osztályok tartoznak:

  • Féregcsigák (Aplacophora) osztálya, egyes rendszertanok az önálló Solenogastres és Caudofoveata osztályokra bontja
  • Cserepeshéjúak vagy bogárcsigák (Polyplacophora) osztálya
  • Maradványcsigák vagy egyteknőjűek (Monoplacophora) osztálya
  • Kagylók (Bivalvia) osztálya
  • Ásólábúak (Scaphopoda) osztálya
  • Csigák (Gastropoda) osztálya
  • Fejlábúak (Cephalopoda)
  • Rostroconchia osztály

Anatómia

A puhatestűek elsődlegesen kétoldalian szimmetrikusak, ami ősi (pleziomorf) jelleg, de bizonyos csoportjaik másodlagosan elvesztették ezt a tulajdonságukat. Testük szeldeletlen, habár a Monoplacophora és Polyplacophora csoportokon megfigyelhetők a szeldeltség jeleinek vélhető jegyek.[1]

Testfelépítésük olyannyira eltérő formákat ölt, hogy nehéz olyan közös bélyeget találni, ami e csoportnál fejlődött ki először, és az összes képviselőjüket egyformán jellemzi (szinapomorfia). Több olyan tulajdonság is van azonban, ami egy-egy kivételt leszámítva, általánosságban jól jellemzi a puhatestűeket.[2] Hagyományosan a három fő testtájat, a köpenyt, a fejet és a lábat emelik ki közös tulajdonságként. A köpeny minden puhatestűben megtalálható a test dorzális részén, legfontosabb feladata a szilárd váz vagy tüskék kiválasztása. A terjedelmes, izmos láb is általános, kivéve a féregcsigáknál, ahol redukált vagy teljesen hiányzik, a fejlábúaknál pedig erősen módosult. A fej, és ezzel együtt a radula, a kagylóknál hiányzik. Ezek mellett igaz még, hogy az ivarszervek és a végbélnyílás mindig a köpenyüregbe nyílik, valamint, hogy a testen két pár ventrális idegköteg fut végig.

Vérkeringés

Egyszerű vérkeringési rendszerük van, bár a hajszálrendszer kezdeménye a magasabbrendű puhatestűeknél már kimutatható. Vérük színtelen, kék vagy piros. Szívük egykamrás a pitvarok száma pedig 1, 2 vagy 4 lehet. Kopoltyúval vagy tüdővel (szárazföldi csigák) lélegzenek.[3]

Evolúció

Fosszilis előfordulás

Törzsfejlődés

A puhatestűek nagyobb csoportjainak egymással, valamint a törzs más törzsekkel való rokonsági viszonyai máig tisztázatlanok. Ezek felderítésében a legfontosabb támpontokat a morfológiai és a genetikai vizsgálatok jelentik.

A puhatestűek törzsfejlődését tekintve alapvetően két modern elmélet létezik, az úgynevezett Aculifera- és a Testaria-hipotézis.[4] Az Aculifera-hipotézis szerint a Polyplacophora és az Aplacophora (Solenogastres és Caudofoveata) csoportokkal alkotja az Aculifera kládot, minden más puhatestűt a Conchifera kládba helyez. A Testaria-hipotézis szerint a Polyplacophora távolabb áll a Aplacophora csoporttól, és minden más puhatestűvel együtt a Testaria kládot alkotja. Az alábbi kladogrammok ezen elméleteket szemléltetik:

Mollusca
Aculifera


Solenogastres



Caudofoveata




Polyplacophora



Conchifera

Monoplacophora




Bivalvia



Scaphopoda



Gastropoda



Cephalopoda





Aculifera-hipotézis
Mollusca


Solenogastres



Caudofoveata


Testaria

Polyplacophora




Monoplacophora




Bivalvia



Scaphopoda



Gastropoda



Cephalopoda







Testaria-hipotézis

Egy 2009-es, morfológiai és molekuláris genetikai kutatás úgy találta, hogy a hagyományos Mollusca nem monofiletikus; a Scaphopoda és Bivalvia osztályok különálló, monofiletikus leszármazási vonalakat képviselnek.[5]

Jegyzetek

Források

Wikiwand in your browser!

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.

Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.