Mojgrád
falu Romániában, Szilágy megyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Mojgrád település Romániában, Szilágy megyében.
| Mojgrád (Moigrad-Porolissum) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szilágy |
| Község | Nyirsid |
| Rang | falu |
| Községközpont | Nyirsid |
| Irányítószám | 457252 |
| SIRUTA-kód | 142159 |
| Népesség | |
| Népesség | 499 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 3 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 286 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 11′ 49″, k. h. 23° 08′ 38″ | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szilágy megyében, Zilahtól északkeletre fekvő település.
Neve szláv eredetű. Magyar jelentése: Az én váram.
Mojgrád és környéke ősidők óta lakott hely volt. Határában áll Porolissum, Dacia egykori katonavárosa, melynek a területén végzett ásatások alkalmával sok különböző korból származó lelet került napvilágra. Borovszky a szilágysomlyói gót fejedelmi kincsekről, melyek a közeli Magura hegy alól kerültek napvilágra arra következtet, hogy Athanarich, a nyugati gótok királya egy időben itt a régi Porolissum falai alatt ütötte fel székhelyét. Nevét az oklevelek 1423-ban említették először villa olachalis Maÿgrad néven, mint a Kusalyi Jakcs család birtokát.
1450-ben Maygrad, 1609-ben Majgrad, 1808-ban Majgrád, Mayroth, 1888-ban Mojgrád (Moigradu), 1913-ban Mojgrád néven írták. 1423-ban Mojgrád a Kusalyi Jakcs család birtoka volt. 1472-ben Bélteki Drágfi Miklóst és a fiait: Bertalant, Györgyöt, Ferencet és Pétert iktatták be az itteni birtokba. 1545-1548-ban Kusalyi Jakcs Mihályt iktatták be a birtokba. 1555 és 1557 között Mojgrád felét Báthory György és neje nyerte el, később a Serédi családé lett. A község az itt átvonuló hadak miatt az idők során sokat szenvedett, és el is pusztult, Hont megye küldötteinek feljegyzése szerint csak 1718-ban települt újra. Az 1720-as összeírás adatai szerint már 108 lakos élt a faluban, melyből 27 magyar, és 81 oláh volt. 1724-ben III. Károly a Serédiek e birtokát báró Andrási Ferencnek és Józsefnek adományozta. 1847-ben 242 lakosa volt, valamennyi görögkatolikus. 1890-ben 635 lakosából 7 magyar, 7 német, 592 oláh, és 29 egyéb nyelvű volt, ebből 609 görögkatolikus, 12 görögkeleti, református 7, izraelita 7. A házak száma 127 volt.
- Itt feküdt Porolissum, Dacia egykori katonai telepvárosa.
- Görögkatolikus fatemploma - 1730-ban épült. Anyakönyvet 1824-től vezetnek.
- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 84–87. o. Online elérés
- Cholnoky Jenő
- Borovszky Samu
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
