Mogyorósbánya
magyarországi község Komárom-Esztergom vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Mogyorósbánya (németül Moderesch) község Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban.
| Mogyorósbánya | |||
 | |||
| Mogyorósbánya látképe, háttérben az esztergomi bazilikával | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Komárom-Esztergom | ||
| Járás | Esztergomi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Havrancsik Tibor (független)[1] | ||
| Irányítószám | 2535 | ||
| Körzethívószám | 33 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 856 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 113,66 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 7,32 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
| é. sz. 47° 43′ 41″, k. h. 18° 36′ 13″ | |||
Mogyorósbánya
Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
| |||
| Mogyorósbánya weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Mogyorósbánya témájú médiaállományokat. | |||
Fekvése
A Gerecse északi nyúlványai alatt terül el, Tatabányától és Tatától egyaránt 28–28, Esztergomtól 15, Táttól 5 kilométer távolságra. Közelében található a Kőszikla-hegy.
A településre csak egy öt számjegyű, alsóbbrendű útvonal, a 10-es főútból Táton kiágazó 11 129-es út vezet, de közigazgatási területének legdélebbi részét egy rövid szakaszon megközelíti az 1124-es út is.
Története
Mogyorósbánya (régi nevén Mogyorós) és környéke ősidők óta lakott hely, ahol kő- és római kori leletek kerültek elő a földből, de földvár maradványaira is bukkantak itt.
Első írásos említése 1269-ből való, ekkor Munorod, Munoros, 1277-ben Moniorous alakokban jelenik meg neve az oklevelekben.
Királynéi föld volt; 1269-ben Mária királyné Pál veszprémi püspök öccsének, Hontpázmány nemzetség-beli Ármai Benedek ispánnak adta, s határát leíratta, mely elég pontosan követi a mai Mogyorósbánya határát.
1281-ben határát újból körülírják, ekkor Benedek ispán és fia Pál átadta (Zovárd nb.) „Karvai” Miklós mester fiainak, 1283-as osztozkodásuk alkalmával Miklósnak jut. 1294-ben Fenenna királyné elveszi tőlük, és újból Benedek ispán fiainak adja. 50 évvel később ismét előbbi tulajdonosainál, a Zovárd nemzetségbelieknél találjuk.
A település neve a török időkben nem szerepel az írásos adatok között – valószínűleg elpusztult – , később azonban lassan újranépesedett.
A Rákóczi-szabadságharc alatt a falu ismét lakatlanná vált, majd a 18. században szlovák telepesek érkeztek a településre.
1825-ben kőszenet fedeztek fel a település határában. A község ekkor kezdett el fejlődni. (Lásd:Dorog szénbányászata) A község határában agyag- és mészkőbányákat is nyitottak.
A falu mai nevét 1902-ben kapta.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Rózsahegyi Ferencné (független)[3]
- 1994–1998: Rózsahegyi Ferencné (független)[4]
- 1998–1999: Dániel Miklós (független)[5]
- 1999–2006: Prohászka Tibor György (független)[6]
- 2002–2006: Prohászka Tibor György (független)[7]
- 2006–2010: Havrancsik Tibor (független)[8]
- 2010–2014: Havrancsik Tibor Mihály (független)[9]
- 2014–2019: Havrancsik Tibor Mihály (független)[10]
- 2019–2024: Havrancsik Tibor (független)[11]
- 2024– : Havrancsik Tibor (független)[1]
A településen 1999. szeptember 19-én időközi polgármester-választást (és úgy tűnik, képviselő-testületi választást is) tartottak, aminek oka még tisztázást igényel, talán önfeloszlatásról dönthetett a korábbi képviselő-testület. A választás részletes adatai a Nemzeti Választási Iroda publikus nyilvántartása alapján nem állapíthatók meg.[6]
Népesség
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
| Lakosok száma | 853 | 830 | 832 | 819 | 890 | 863 | 856 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Adatok: Wikidata
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,2%-a magyarnak, 8,5% németnek, 0,2% románnak, 13,5% szlováknak mondta magát (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 64,5%, református 2,2%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 11,4% (21,1% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 91,5%-a vallotta magát magyarnak, 7,2% szlováknak, 1,1% németnek, 0,1% cigánynak, 3,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 39,3% volt római katolikus, 2,6% református, 0,2% görög katolikus, 0,1% evangélikus, 0,1% izraelita, 0,6% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 15,8% felekezeten kívüli (40,6% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei
- Római katolikus templom – A 12. században épült a romanika stílusában, a 18. században átépítették.[14] Homlokzat előtti tornyát gúlasisak fedi.
- A táti úton álló 1749-ben készült kőkereszt és kőkorpusz.
- Bezerédi Gyula szobrászművész 1858-ban itt született a községben.
- Itt halad át a Kinizsi Százas teljesítménytúra és 2006-2008 között a Terep Százas futóverseny, amelyeken Mogyorósbánya körülbelül a táv felénél fekszik, valamint az Országos Kéktúra.
- Brzarar-kastély
Hivatkozások
További információk
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.