From Wikipedia, the free encyclopedia
A minszki jegyzőkönyv egy 2014. szeptember 5-én tető alá hozott tűzszüneti megállapodás Ukrajna illetve a szakadár oroszbarát, nemzetközileg el nem ismert de facto államok, a Donyecki Népköztársaság és a Luganszki Népköztársaság között, amely kísérlet volt a kelet-ukrajnai háború eszkalálódásának megakadályozására.[1][2][3] Az egyezményt Minszkben, Fehéroroszország fővárosában írták alá a háborús felek az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) égisze alatt. A jegyzőkönyv nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a harcok 2015 januárjában kiújultak.[4]
| Minszki jegyzőkönyv | |
 | |
| A minszki jegyzőkönyv által meghatározott 30 km-es pufferzóna | |
| Típusa | tűzszüneti megállapodás |
| Aláírás dátuma | 2014. szeptember 5. |
| Aláírás helye | Minszk, Fehéroroszország |
| Aláírók | EBESZ Ukrajna Oroszország Donyecki Népköztársaság Luganszki Népköztársaság |
| Nyelvek | orosz |
| Hivatalos weboldal | |
A jegyzőkönyv tervezetét a háromoldalú kapcsolattartó csoport (Ukrajna, Oroszország, EBESZ) szövegezte meg,[5] amelyet 2014 júniusában állítottak fel, hogy megkönnyítse a párbeszédet és mérsékelje a szembenállást. A felek, kiegészülve az önhatalmúlag kikiáltott népköztársaságok vezetőivel, július 31-én, augusztus 26-án, szeptember 1-én és szeptember 5-én ültek össze. Az aláírt jegyzőkönyv pontjai nagyrészt megegyeztek Petro Porosenko ukrán elnök 15 pontos béketervével, amelyet hivatala június 20-án publikált. A minszki jegyzőkönyvet a következő személyek írták alá:[6]
A jegyzőkönyv 12 pontot tartalmaz:[6]
„A kontaktcsoport tagjai egyetértésre jutottak a következő lépések megtételében:
- Haladéktalanul életbe kell léptetni a kétoldalú tűzszünetet.
- Az EBESZ-nek biztosítania kell a fegyvernyugvás ellenőrzését.
- Kijevnek végre kell hajtania a hatalom decentralizációját, Donyeck és Luhanszk megye különleges jogállásáról szóló ideiglenes törvény meghozatalával.
- Az EBESZ-nek biztosítania kell az ukrán-orosz államhatár állandó ellenőrzését, és biztonsági övezetet kell létrehozni a határ menti övezetekben.
- Haladéktalanul szabadon kell engedni az összes túszt és törvénytelenül fogva tartott személyt.
- Törvényt kell elfogadni, amely megtiltaná azoknak a személyeknek a felelősségre vonását és megbüntetését, akik összefüggésbe hozhatók a Donyeck és Luhanszk megyék egyes részein történt eseményekkel.
- Folytatni kell az össznemzeti párbeszédet minden érintett bevonásával.
- Intézkedéseket kell hozni a Donbasz-medencei humanitárius helyzet javítása érdekében.
- A Donyeck és Luhanszk megye különleges jogállásáról szóló ideiglenes törvénnyel összhangban meg kell rendezni ezeken a területeken az előre hozott helyhatósági választásokat.
- Ki kell vonni Ukrajna területéről a törvénytelen fegyveres csoportokat, a hadieszközöket, a fegyvereseket és a zsoldosokat.
- El kell fogadni a Donbasz újjászületését és a régió életképességének helyreállítását szolgáló programot.
- Szavatolni kell a tárgyalások résztvevőinek személyes biztonságát.”
(Fordítás: Bal-Rad)
Az aláírás után a tűzszünetet sikerült többé-kevésbé betartani, ám az elkövetkező két hétben történtek kisebb-nagyobb összecsapások,[7][8] ezért a tárgyaló felek ismét asztalhoz ültek Minszkben 2014. szeptember 18-án. Céljuk a fegyvernyugvás tartósságának biztosítása volt. 7 órás tárgyalás után a résztvevők szeptember 19-én egy memorandumot fogalmaztak meg, amelyet hozzáillesztettek a korábban elfogadott jegyzőkönyvhöz.[7][9][10]
A kilenc pontos memorandumban a felek megállapodtak, hogy sürgősen megkezdik mindkét háborús oldal részéről a nehézfegyverek (a 100 mm-nél nagyobb kaliberű ágyúk és a taktikai rakéta-fegyverek) kivonását. A szeptember 19-i állapotokat tükröző memorandum az akkori határvonaltól számítva 15-15 km-es távolságra, ezáltal egy összesen 30 km-es puffer-övezetet létesített, amely fölött az egyezmény értelmében harci repülőgépek és pilóta nélküli repülők sem haladhattak át. Megállapodtak a külföldi fegyveresek és mesterlövészek eltávolításáról is. A memorandum kikötötte, hogy a tűzszüneti folyamat véghezvitelét az EBESZ felügyeli.
A tűzszüneti megállapodásban foglaltak sorsa már a kezdetektől fogva megpecsételődött. Nem sokkal a memorandum kibocsátása után a Donyecki Népköztársaság erői május után másodjára is ostrom alá vették a Donyecki Nemzetközi Repülőtér épületkomplexumát.[4] A minszki jegyzőkönyv egyetlen eredménye az volt, hogy ha a tűzszünet nem is következett be, a harcok intenzitása hónapokig mérséklődött. Október végén Alekszandr Zaharcsenko, a Donyecki Népköztársaság miniszterelnöke azt nyilatkozta, hogy erőinek szándékában áll visszahódítani azokat az elveszett területeket, amelyeket az ukrán hadsereg júliusi offenzívájában megszerzett, akár súlyos harcok árán is.[4][11] Később a kormányfő arra hivatkozott, hogy szavait rosszul idézték, ő "békés eszközökről" beszélt.[12] A donbaszi parlamenti választásokat megelőző kampány során Zaharcsenko azt mondta, hogy "ezek történelmi idők. Új országot hozunk létre."[13] Az EBESZ soros elnöke, Didier Burkhalter megerősítette, hogy a szakadár területeken tervezett választások megtartása "ellentétes a minszki jegyzőkönyv betűjével és szellemével", s hozzátette, hogy az csak még inkább megnehezíti a békés rendezést.[14]
Egy december 5-i beszédében Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentette, a november 2-án Donyeckben és Luhanszkban megtartott parlamenti választások "teljes mértékben összhangban van a Minszkben történő megállapodással", s az ukrán parlamentnek a jegyzőkönyv értelmében köteles lett volna amnesztiában részesíteni a két népköztársaság vezetőit az október végén lezajlott ukrán parlamenti választás után, mondta Lavrov.[15] A külügyminiszter szerint az orosz-ukrán határ szorosabb figyelemmel kísérése, ahogy azt a jegyzőkönyv előírja, csak akkor lehetséges, miután az ukrán kormány jóváhagyja az amnesztia-törvényt.[15]
2015 januárjára a két fél közötti tűzszüneti megállapodások teljes mértékben összeomlottak, a hadi cselekmények intenzitása kiújult.[16] Miután az ukránok elveszítették a donyecki repülőteret, Eduard Baszurin, a Donyecki Népköztársaság szóvivője január 23-án kijelentette, a "minszki memorandumot a maguk részéről a korábban már elfogadott formájában nem veszik figyelembe."[17] Még aznap a szakadár entitás elnöke, Zaharcsenko azt mondta, hogy a "Donyecki Népköztársaság többé nem törekszik a tűzszünetre", s az oroszbarát erők "támadást indítanak egészen a Donbasz régió határáig".[18] A The New York Times cikkében szintén leszögezte, hogy a tűzszüneti megállapodásnak teljes mértékben vége.[19]
A harci övezetben zajló egyre növekvő erőszak közepette a háromoldalú kapcsolattartó csoport újabb minszki tárgyalást kezdeményezett január 31-re.[20] Az EBESZ, Ukrajna és Oroszország képviselői a belarusz fővárosba utaztak, ám a két népköztársaság részéről a jegyzőkönyv aláírói nem voltak jelen, az új képviselők a jegyzőkönyv és a memorandum felülbírálatát követelték az új politikai-katonai helyzet szerint, így a tárgyalások nem vezettek eredményre, a találkozót elnapolták.[20]
2015. február 12-én német-francia közvetítéssel egy második tűzszüneti megállapodást fogadtak el a harcoló felek Minszkben, amelynek 13 pontja számos módosítással járt a szeptemberi egyezményhez képest.[21]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
