Kormánybiztos
miniszteri rangú köztisztviselő Magyarországon From Wikipedia, the free encyclopedia
A kormánybiztos (németül Regierungskomissar); a kormány – normatív határozatával – vagy a miniszterelnök kinevezhet miniszteri rangú személyt egy adott problémakör megoldásához szükséges feladatok összehangolására, esetleg konkrét kormányzati feladat megoldásának, kezelésének az irányítására.
 |
Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján. |
A két világháború közötti Magyarországon a kormánybiztos, a minisztérium által rendkívüli feladatok ellátására kiküldött szerv volt. A korlátozott önkormányzatiságot jól jellemzi, hogy az 1939. évi II. t.-c. szerint kormánybiztost lehetett a törvényhatóság élére állítani a törvényhatósági bizottság feloszlatása esetében, ha a kisgyűlés a működést megtagadta vagy olyan magatartást tanúsított, amely a törvényhatósági bizottság feloszlatására okul szolgálhatott; az ilyen kormánybiztos bizonyos korlátok között a tisztviselőkkel intézte a törvényhatóság igazgatását. A háborús kivételes hatalom igénybevétele esetében a minisztérium a főispánok hatáskörébe tartozó és a rendkívüli feladatok ellátását kormánybiztosra bízhatta; az ilyen kormánybiztosnak jogában állt megsemmisíteni az önkormányzati hatóságok egyes határozatait, helyettük intézkedhetett, azokat utasíthatta, kihágást állapíthatott meg stb. ( ). A kormánybiztostól különbözött a miniszteri biztos, akit egy miniszter küldhetett ki bizonyos határozott megbízással, pl. valamely képesítő vizsgára, valamely felfüggesztett egyesület ügyeinek vezetésére vagy valamely vállalat üzemének felügyeletére vagy az értelmiségi munkanélküliség leküzdésére stb.[1]
A kormánybiztos jogállását a rendszerváltás után a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról 2006. évi LVII. törvény szabályozta [2] , amelynek helyébe az azonos című 2010. évi XLIII. törvény lépett.
- A hatályos szabályozás a 2010. évi XLIII. törvényben:
A Kormány - határozatával - egy minisztérium, illetve kormányhivatal feladatkörébe sem tartozó vagy kiemelt fontosságú feladat ellátására kormánybiztost nevezhet ki. A kormánybiztos személyére a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter tesz javaslatot.[3]
Kormánybiztossá
- a) miniszter, államtitkár, közigazgatási államtitkár vagy helyettes államtitkár, továbbá
- b) az a) pont hatálya alá nem tartozó személy
a Kormány feladatkörébe tartozó feladat ellátására nevezhető ki.[4]
Kormányrendelet a kormánybiztost irányítási jogkörrel ruházhatja fel a Kormány irányítása alá tartozó szervek vezetői, a szervek szervezeti egységei vezetőinek tevékenysége, valamint egyes helyettes államtitkárok tevékenysége tekintetében.[5]
A kormánybiztos tevékenységét a miniszterelnök irányítja.[6]
A kormánybiztos megbízatása meghatározott időre, de legfeljebb két évre szól. A kormánybiztos e megbízatása a miniszteri, államtitkári, közigazgatási államtitkári vagy helyettes államtitkári megbízatásának megszűnésével megszűnik.[7]
A (2) bekezdés a) pontja alapján kinevezett kormánybiztos e tevékenységére tekintettel külön díjazást kaphat, ha tevékenysége eredeti feladatkörével nem függ össze.[8]
A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kormánybiztos államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult.[9]
A kormánybiztost tevékenységének ellátásában a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztériumban működő titkárság segítheti, amelyre megfelelően alkalmazni kell az államtitkár titkárságának szabályait.[10]
Az (1) bekezdésben meghatározott kiemelt fontosságú feladat különösen központi államigazgatási szervek egyesítésének előkészítése, amelynek ellátása során az egyesítésre kerülő szervek egyikének vezetője - a (3) bekezdés alapján kiadott kormányrendeletnek megfelelően - kormánybiztosként, e tisztségéből eredő feladatkörében, irányíthatja a másik szerv vezetőjének tevékenységét.[11]
- A 2010. évi szabályozás új intézményként vezette be a miniszterelnöki biztost, akinek a jogállása:
- A miniszterelnök a feladatkörébe tartozó feladat ellátására miniszterelnöki biztost nevezhet ki.[12] A miniszterelnöki biztosra a 31. § (2)-(4) és (6) bekezdésének rendelkezéseit - az e §-ban meghatározott eltérésekkel - kell alkalmazni.[13] A miniszterelnök rendeletben a 31. § (3) bekezdése szerinti irányítási jogkörrel ruházhatja fel a miniszterelnöki biztost.[14] A miniszterelnöki biztos megbízatása meghatározott időre, de legfeljebb addig szól, amíg a miniszterelnök hatásköreit gyakorolja.[15] A miniszterelnöki biztos legfeljebb az államtitkári illetménnyel megegyező összegű tiszteletdíjban és juttatásokban részesülhet.[16] A miniszterelnöki biztost tevékenységének ellátásában a Miniszterelnökségen működő titkárság segítheti, amelyre megfelelően alkalmazni kell az államtitkár titkárságának szabályait.[17]
Mindezeket a rendelkezéseket hatályon kívül helyezte: 2022. évi VII. törvény 44. § b). Hatálytalan: 2022. VI. 18-tól.
Továbbra is hatályos rendelkezés: Ha a kormánybiztost vagy a miniszterelnöki biztost megbízatási ideje alatt állami vezetőnek is kinevezik, juttatásaira az állami vezetőre vonatkozó szabályok alkalmazandók azzal, hogy kormánybiztosi vagy miniszterelnöki biztosi megbízatására tekintettel csak akkor kaphat díjazást, ha e tevékenysége állami vezetői feladatkörével nem függ össze.[18]
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
