Mihalovich Ödön
(1842–1929) zeneszerző, zenepedagógus From Wikipedia, the free encyclopedia
(1842–1929) zeneszerző, zenepedagógus From Wikipedia, the free encyclopedia
Mihalovich Ödön (Feričance, 1842. szeptember 13. – Budapest, 1929. április 22.) zeneszerző, zenepedagógus, a Országos Magyar Királyi Zene- és Színművészeti Akadémia (ma: Színház- és Filmművészeti Egyetem), majd a Zeneakadémia igazgatója.
| Mihalovich Ödön | |
 | |
| Született | 1842. szeptember 13.[1][2][3][4] Ferencfalva |
| Elhunyt | 1929. április 22. (86 évesen)[1][2][3] Budapest[5] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert |
| Zenei pályafutása | |
| Műfajok | opera |
| Hangszer | zongora |
| Tevékenység | zeneszerző, zenepedagógus |
| Az Országos Magyar Királyi Zene- és Színművészeti Akadémia igazgatója | |
| Hivatali idő 1881 – 1893 | |
| Előd | Gömöry Oszkár |
| Utód | Paulay Ede |
| A Zeneakadémia igazgatója | |
| Hivatali idő 1887 – 1919 | |
| Előd | Erkel Ferenc |
| Utód | Dohnányi Ernő |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mihalovich Ödön témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Régi horvát-magyar nemes család szülötte. Már gimnazista és egyetemista korában is feltűnt zongorajátékával és zeneírói tehetségével. 1862-től Mosonyi Mihály tanítványa volt, majd 1865-ben Lipcsébe ment, ahol Hauptmann vezetése mellett végezte el tanulmányait. 1866 és 1869 között három évet töltött Hans Guido von Bülow mellett, mint zongorista-növendék, de akihez mély barátság is fűzte. Szintén barátság alakult ki a fiatal Mihalovich és az idős Peter Cornelius között, aki tanítványát az ellenpont és a zeneszerzés gyakorlati kérdéseibe avatta be. Mihalovich 69-ben beutazta Olaszországot, később pedig Budapesten telepedett le Liszt határozott tanácsa ellenére. Első zenekari hangversenyét 1870-ben tartotta. Baráti kapcsolatban állt Wagnerrel és Liszttel, zeneszerzeményeiben az ő irányzatukat is követte. Liszt Ferenccel több ízben játszott négykézest két zongorán, nyilvános hangversenyeken. Az 1880-as években Festetics Leó gróf halála után, 1881-től a Színitanoda, majd 1887-től az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia igazgatójává nevezték ki. Irányítása alatt a Zeneakadémia Európa-szerte ismert intézménnyé vált. Az igazgatói tisztséget, nyugdíjazásáig, 1919-ig töltötte be. 1896. június 6-án megkapta a III. osztályú vaskoronarendet, 1898. június 1-jén pedig a miniszteri tanácsosi címet. Sírja a kerepesi temetőben található (55-1-10).[6]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
