Mezőerked

Mezőerked (1890-ig Szászerked, románul: Archiud, németül: Arkeden) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Mezőerked (Archiud)
A 20. század elején épült mezőerkedi ház a besztercei múzeumban
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Beszterce-Naszód
Község	Teke
Rang	falu
Községközpont	Teke
Irányítószám	427346
Körzethívószám	+40 x63[1]
SIRUTA-kód	35009
Népesség
Népesség	467 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	7 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	370 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 53′ 25″, k. h. 24° 26′ 15″46.890377, 24.437421
A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőerked témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Faragás a tornác egyik oszlopán

Fekvése

A Mezőség keleti részén, Szászrégentől 32 km-re északnyugatra, Besztercétől 39 km-re délre fekszik.

Népessége

Mezőerked lakossága évenként
Év	Lakossága	Magyar lakosság
1850	930	197
1880	986	253
1890	1115	275
1900	1147	253
1910	1174	289
1920	1075	190
1930	1075	151
1941	1270	177
1966	1122	116
1977	1114	79
1992	805	35
2002	710	28

Míg 1910-ben lakói közül 871 volt görögkatolikus, 164 római katolikus, 113 református, 13 zsidó és 12 unitárius vallású, 2002-ben 667 ortodox, 29 római katolikus, hat református és hat görögkatolikus vallású.

Története

Először 1238-ban Erkud, majd 1304-ben Erdkud, 1322-ben Herked, 1469-ben Erked, 1514–15-ben Ewrked néven említették. A középkorban szász falu volt Kolozs vármegyében. Száz lakói 1601-ben kihaltak, illetve Dedrádra és Fehéregyházra költöztek, helyükre pedig románok települtek. Hívők nélküli evangélikus egyháza 1729-ben megszűnt, templomukat Lázár Ferenc birtokos befolyására a katolikusok szerezték meg. A 17–19. században főbb birtokosa a Lázár család volt, akiknek már a 17. század közepén udvarházuk állt itt. 1733-ban 350 román görögkatolikus lelket írtak össze benne, templommal. 1827-ben országos (éves) vásár tartására szóló jogot kapott.^[3]

Az 1927-ben befejeződött agrárreform kiosztotta a Bethlen család birtokát, és miután a gróf elköltözött Romániából, a kormány a kastélyukat is kisajátította, amelyben az 1928/29-es tanévtől az iskola működött. 1968-ig községközpont volt Mezősolymos, Mezőbarátfalva és Budurló falvakkal. A falu református templomát Putnoky Domokos és néhány más helyi nemes építtette 1893–98-ban. 2008–10-ben felújították.^[4] A római katolikus templom 1905–08-ban, az ortodox (volt görögkatolikus) pedig 1908-ban épült. A faluban áll még az erősen átépített volt Lázár-, majd Bethlen-kastély.

Látnivalók

• A falu múzeumát 2007-ben avatták fel.

Híres emberek

• Itt hunyt el 1861. április 24-én Lázár György honvédtábornok.
• Itt hunyt el 1861. november 10-én Móga János honvéd altábornagy, a magyar honvédsereg főparancsnoka, a pákozdi csata győztese.
• Itt született 1929. november 26-án Ion Vlad esztéta, irodalomkritikus.

Jegyzetek

1. Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
3. Illéssy János: Vásárszabadalmak jegyzéke. Budapest, 1900
4. 'Üzenet 2010. május 15.. [2014. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 30.)

Források

• A falumúzeum honlapja Archiválva 2014. március 8-i dátummal a Wayback Machine-ben (románul)

• Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap