Megfosztási eljárás

A megfosztási eljárás a magyar jog szerint a köztársasági elnök közjogi felelősségre vonására vonatkozó eljárás.

Magyarország alaptörvényének 13. cikke foglalkozik a köztársasági elnök eltávolítására irányuló közjogi eljárással. Eszerint a köztársasági elnökkel szemben az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja a tisztségtől való megfosztást. Ezután kétharmados szavazás következik a megfosztási eljárás megindításáról. Amennyiben a képviselők ilyen minősített többsége az eljárás megindítása mellett szavaz, akkor a továbbiakban a megfosztási eljárás lefolytatása az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik.

Története

A többször módosított 1949. évi XX. törvény 1989-től ismerte a köztársasági elnök jogintézményét. A 31. §-a rendelkezett a köztársasági elnöki megbizatás megszűnésének eseteiről is. Ezek közül az f. pont az elnöki tisztségtől való megfosztás volt. A 31. § (4) bek. kimondta, hogy "A köztársasági elnök a tisztségétől megfosztható, ha annak gyakorlása során az Alkotmányt vagy valamely más törvényt szándékosan megsérti."

Az eljárásra vonatkozó szabályok (31/A. - 32. §§) nagyrészt megegyeztek a hatályos alaptörvény szabályaival.^[1]

Jegyzetek

1. 31/A. § (1) A köztársasági elnök személye sérthetetlen; büntetőjogi védelmét külön törvény biztosítja.
   (2) A tisztsége gyakorlása során az Alkotmányt vagy valamely más törvényt megsértő köztársasági elnökkel szemben az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja a felelősségre vonást.
   (3) A felelősségre vonási eljárás megindításához az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges. A szavazás titkos.
   (4) Az Országgyűlés határozatának meghozatalától kezdődően a felelősségre vonási eljárás befejezéséig az elnök a hatáskörét nem gyakorolhatja.
   (5)A cselekmény elbírálása az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik.
   (6)Ha az Alkotmánybíróság az eljárás eredményeként a törvénysértés tényét megállapítja, a köztársasági elnököt tisztségétől megfoszthatja.
   (7) és (8) Hatályon kívül helyezte az 1990. évi XZ. törvény
   32. § (1) Ha a köztársasági elnök ellen a felelősségre vonási eljárás a hivatali ideje alatt a hivatali tevékenységével összefüggésben elkövetett, büntetőjogilag üldözendő cselekmény miatt indult, az Alkotmánybíróság eljárásában a büntetőeljárás alapvető rendelkezéseit is alkalmazni kell. A vádat az Országgyűlés által a saját tagjai közül választott vádbiztos képviseli.
   (2) A köztársasági elnök ellen egyéb cselekménye miatt büntetőeljárást csak megbízatásának megszűnése után lehet indítani.
   (3) Ha az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök bűnösségét szándékos bűncselekmény elkövetésében megállapítja, az elnököt a tisztségétől megfoszthatja, s egyidejűleg a Büntető Törvénykönyvben az adott cselekményre meghatározott bármely büntetést és intézkedést alkalmazhatja.

Források

• Magyarország Alaptörvénye 13. cikk (módosította Magyarország alaptörvénye negyedik módosítása)

További információk

Kapcsolódó szócikkek

• Sulyok Tamás
• Magyarország köztársasági elnöke