Remove ads
From Wikipedia, the free encyclopedia
Mariner–2 az amerikai Mariner-program második űrszondája, Vénusz-szonda. Az első űreszköz, amely méréseket továbbított a Földre egy másik bolygó közvetlen közeléből.
Mariner–2 | |
Ország | USA |
Űrügynökség | NASA |
Gyártó | Jet Propulsion Laboratory |
Küldetés típusa | megközelítés |
NSSDC ID | 1962-041A |
Küldetés | |
Célégitest | Vénusz |
Indítás dátuma | 1962. augusztus 27. 06:53:14 UTC |
Indítás helye | Cape Canaveral Launch Complex 12 |
Hordozórakéta | Atlas–Agena B |
Vénusz megközelítése | 1962. december 14. |
Az űrszonda | |
Tömeg | 203,6 kg |
Energiaellátás | 220 watt |
Pálya | Nap körüli |
A Wikimédia Commons tartalmaz Mariner–2 témájú médiaállományokat. |
A NASA 1962-ben ugyanabban az indítási ablakban állították pályára, a Mariner–1 sikertelensége miatt a Vénusz irányába a Mariner–2-t. Cél a Vénusz felderítésének segítése. A gyakorlatnak megfelelően kettő műholdat építettek, ha az első meghibásodik, akkor kis csúszással a második, a tartalék veszi át a tudományos kutatási szerepet.
A Mariner űrszondákat a NASA Jet Propulsion Laboratoryumában fejlesztették, irányításával építették. Üzemeltette a NASA és a Office Space Science and Applications (OSSA) .
Megnevezései: Mariner–2; Mariner R-2; COSPAR: 1962-041A (αρ1). Kódszáma: 374.
1962. augusztus 27-én Floridából, a Cape Canaveral (KSC) Kennedy Űrközpontból, a LC–12 (LC–Launch Complex) jelű indítóállványról egy Atlas–Agena B hordozórakétával emelkedett a magasba. Az Atlasz rakétafokozat kiégése után a Agena fokozat gyorsította fel az űrszondát a második kozmikus sebességre, hogy a Vénusz közelébe kerülhessen.
Alakja hatszögletű hasáb, átmérője 1,5, magassága nyitott állapotban 3 méter. Magnézium-ötvözetből készült a ház és az műszerek többsége. Az űregység teljes tömeg 202,8, a műszercsomag súlya 18,6 kilogramm. A súly többi részét a vázszerkezet, a napelemek (2 darab, 5 méter hosszú, 9800 napelemet tartalmazó napelemtábla), az éjszakai (földárnyék) energia ellátását ezüst-cink akkumulátorok, az adóantennák (egy kőrsugárzó és egy 1,2 méter átmérőjű parabolaantenna) és egyéb segédberendezések tették ki. Belső hőmérsékletének állandóságát hőszabályozók biztosították. Három tengelyesen, giroszkóppokkal forgás-stabilizált űreszköz. Stabilitásának beállítását hideg gázfúvókák segítették. Pályakorrekciókat 10 darab 210 atmoszféra nyomású hidrazinnal működő fúvókák biztosították. A programellenőrző számítógép szabályozható. A mérőműszerek a sugárzásmérők kivételével folyamatosan működtek.
Szeptember 4-én a Földtől 2,4 millió kilométerre pályakorrekciót hajtottak végre. Ennek hatására 109 napig tartó repülés után december 14-én 34 745 kilométernyire közelítette meg a bolygót. Egy mesterséges űreszköz először végzett méréseket és küldött információkat a Földre. Ekkor a Föld és a Vénusz mintegy 50 millió kilométer távolságban volt egymástól. Felfedezte, hogy a Vénusz felszíne nagyon forró és felhők takarják. Műszerezettség hiányában nem tudta mérni a légkör széndioxid-tartalmát. A megközelítés után a szonda 345,9 napos Nap körüli, heliocentrikus pályára állt.. Az aktív kapcsolatot 1963. január 3-ig, 87 millió kilométer távolságig sikerült tartani. Méréseinek köszönhetően jelentősen pontosították a csillagászati egység értékét.
A Mariner–2 volt az első, ember készítette űreszköz, ami a Vénusz közelségébe jutott, ott méréseket végzett és az adatokat továbbította a Földre.[1]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.