albán humanista történetíró From Wikipedia, the free encyclopedia
Marin Barleti, latinul Marinus Barletius, olaszul Marino Barlezio (Shkodra, 1450 körül – pápai állam, Róma?, 1512/1513) albán humanista történetíró.
.jpg)
Barleti életéről keveset tudunk. Az észak-albániai Shkodrában papi hivatást folytatott, s két ízben is részt vett a vár védelmében, amikor először 1474-ben, majd 1478-ban az oszmán hadsereg ostrom alá vette szülővárosát. Mindkétszer visszaverték a törököket, de 1479-ben a vár végül oszmán kézre került, s Barleti Itáliába menekült. Történelemmel, latin nyelvvel és klasszikus irodalommal kezdett foglalkozni, és sorra jelentek meg latin nyelvű történelmi művei.
Első műve a Shkodra ostromait felelevenítő, 1504-ben Velencében megjelent De obsidione Scodransi című kötet volt. Ebben a szemtanú hitelességével tudósít a Kasztrióta György halála utáni törökellenes albán utóvédharcokról.
Legjelentősebb történeti munkája a Historia de vita et gestis Scanderbegi Epirotarum principis (Szkander bég albán fejedelem életének és tetteinek története) című Kasztrióta-életrajz. Feltehetően 1508 és 1510 között nyomtatták ki Rómában, s rögtön nagy feltűnést keltett. A következő évtizedekben többször újra kiadták, de megjelent németül, olaszul és portugálul is. A történeti munka elsődleges forrás Kasztrióta György életéhez, egyúttal a Szkander bég-kultusz és az albán nemzeti érzelmek ébrentartását elősegítő műként tartható számon. Egyik példányát mint albán nemzeti kincset a tiranai Nemzeti Könyvtárban őrzik.
Csak halála után, 1555-ben jelent meg a római pápák és uralkodók almanachja Compendium vitarum Summorum Pontificium usque ad Marcellum II Imperatorumque Romanorum címmel.
Barleti nevét vette fel a shkodrai könyvtár (Biblioteka e Shkodrës „Marin Barleti”, Shkodrai Marin Barleti Könyvtár), egy tiranai kiadóvállalat (Shtëpia Botuese „Marin Barleti”), valamint a 2004-ben Tiranában megalakult Marin Barleti Egyetem (Universiteti „Marin Barleti”).
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
