Margit-romok

A Szent Katalin Domonkos Apácakolostor romjai, amiket a köznyelv csak Margit-romoknak nevez, Veszprém Dózsaváros nevű városrészében, a Séd partján lévő Margit téren találhatók. Ha letekintünk a veszprémi vár magasából, jól láthatjuk a vár alatti völgyben a domonkos apácakolostor romjait.

Margit-romok
Vallás	kereszténység
Építési adatok
Építése	XIII. század
Bezárása	XVI. század (a török hódítás következtében)
Stílus	román, gótikus
Elérhetőség
Hely	Veszprém, Miklós utca
Elhelyezkedése
Margit-romok Pozíció Veszprém térképén
é. sz. 47° 05′ 59″, k. h. 17° 54′ 01″47.09968, 17.90023
A Wikimédia Commons tartalmaz Margit-romok témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Története

A kolostort a hozzá tartozó templommal együtt Bertalan, Veszprém püspöke alapította 1240-ben. Lakói, a Domonkos-rendi apácák és – kisebb számban – szerzetesek, nem sokkal korábban, az 1220-as években jelentek meg Magyarországon.

1246-tól 1252-ig Szent Margit, IV. Béla király lánya is a kolostor lakója volt, mielőtt a Nyulak szigetére (a mai Margit-szigetre) költözött volna át. Margittól ered a romok köznyelvi elnevezése is. A zárda másik híres lakója a stigmatizált Magyar Boldog Ilona volt, akit Szent Margit tanítójaként említenek.

A Szent Katalin Kolostornak számos birtoka volt az őt övező városrészben és a Veszprém környéki településeken. A városrész idővel maga is átvette a zárda védőszentjének nevét, és Szentkatalinszegként kezdték el hívni.

Leírása

A 13. századi kolostor temploma hosszú hajóval és egyenes záródású szentéllyel épült. A templom nyugati kapuja előtt előcsarnok volt. A kolostorhoz tartozó templomot a 15. és a 16. század fordulóján késő gótikus stílusban építették át; egyes stílusjegyek, például a csúcsívek nyomai még ma, a romokon is megfigyelhetők.

Pusztulása

A zárda valószínűleg Veszprém török általi első elfoglalásakor, 1552-ben pusztult el. Az épületegyüttes déli része teljesen eltűnt, helyére házak épültek; az északi rész romosan bár, de szerencsére fennmaradt.

Feltárása

Eddig két alkalommal végeztek itt kutatást, de az átfogó feltárás még várat magára. Ma is magasan áll a templom késő gótikus szentélyének északi fala, amelyet egy nagy fakereszttel jelöltek meg. A templom többi falát és a kolostor kerengőjének részletét 1936-ban tárták föl. 1490 körül épülhetett a templom elpusztult téglabordás hálóboltozata. Találtak az ásatás során reneszánsz építészeti részleteket is. A kolostor nagyobb részén ma kertek vannak, illetve újkori lakóházak állnak. A rom védett műemlék. Néhány éve a Margit-romok (más veszprémi épületekkel, így például a Tűztoronnyal és a ferences templommal együtt) díszkivilágítást kaptak.

Képgaléria

• 
  A romok légifotója
• 
  A Margit-romok 2016-ban 1.
• 
  A Margit-romok 2016-ban 3.

Irodalom

• Géczi János (szerk.): A Séd völgye Veszprémben. Kiadó: Bősze Ferenc, 2000, Veszprém. ISBN 963-440-019-1.