From Wikipedia, the free encyclopedia
A Manic Street Preachers egy walesi rockzenekar, mely az 1990-es években vált híressé. Ismertetőjük az intelligens, ironikus, politikával átitatott dalszövegek. Karrierjük kezdetén punk rock stílusban zenéltek, de glam punk, indie rock és leginkább alternatív rock kategóriába sorolhatnánk őket.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Manic Street Preachers | |
 | |
| Manic Street Preachers, London, 2005 | |
| Információk | |
| Eredet | Blackwood, Wales, Egyesült Királyság |
| Alapítva | 1986 |
| Aktív évek | 1986 – napjainkig |
| Műfaj | Alternatív rock, hard rock, glam punk |
| Kiadó | Columbia, Epic, Heavenly |
| Tagok | |
| James Dean Bradfield Nicky Wire Sean Moore | |
| Korábbi tagok | |
| Richey Edwards | |
| A Manic Street Preachers weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Manic Street Preachers témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A zenekar első magyarországi koncertjét a Sziget Fesztiválon adta 2009. augusztus 15-én.
Az együttes 1986-ban alakult a walesi Blackwood-ban. Az alapító tagok:
Rövid idő után Flicker kivált az együttesből, helyette Nicky Wire vette át a basszusgitárt és a trióhoz csatlakozott gyerekkori barátjuk, Richey James Edwards(gitár). Az együttes eredeti neve Betty Blue lett volna (az azonos című film után), de Bradfield ötlete alapján a Manic Street Preachers mellett döntöttek. Debütáló lemezük megjelenése előtt kultuszegyüttessé váltak az Egyesült Királyságban. Ehhez jelentősen hozzájárultak a hangos, botrányos koncertek és különböző afférok. Richey Edwards egy interjú során szóváltásba keveredett Steve Lamacq újságíróval, aki az együttes autenticitását kérdőjelezte meg. Válaszul Edwards egy nála lévő pengével az alkarjába vágta a legendás „4 Real” szavakat. Akciója után azonnal kórházba szállították és 17 öltéssel varrták össze a karját.
A debütáló lemez, a Generation Terrorists tükrözte a The Clash és a Sex Pistols dühös punk hatását. A zenekar ezt az imázst androgün vonásokkal, glam-elemekkel és ironikus intellektussal fűszerezte meg, ami szinte mindenütt biztosította a sikert, kivéve Amerikát.
A második, Gold against the Soul című album a stadionrockot grunge jelleggel vegyítette. A lemez a kilencedik pozíciót érte el a brit listán. A négyest kikiáltották a „legdepressziósabb együttesnek”. Ezt fokozta, hogy a két szövegíró (Wire, Edwards) közül Richey James Edwards egyre súlyosbodó alkoholproblémákkal és anorexiával küzdött, melyekhez hozzátartozott a folyamatos önsebzés is.
A következő album, a The Holy Bible jóval túlmutatott a kor zenei állásán. Az együttes jelentős imázsváltáson ment keresztül, a Bible-lal még agresszívabb, de immár militarista jellegű külsővel álltak színpadra. Ezt az albumot sokan Richey James Edwards életművének tartják, hiszen a lemezen szereplő dalok szövegeinek 75%-át írta. Hónapokkal lemez megjelenése után, 1995. február 1-jén Edwards elhagyta a londoni Embassy Hotelt, és nyom nélkül eltűnt. Kocsiját napokkal ezután találták meg az irataival a Severn-hídnál. Azóta senki nem tudja, mi történt vele, valószínűleg öngyilkos lett. Tizenhárom évig az eltűntek nemzetközi listáján szerepelt, végül 2008 őszén hivatalosan is halottá nyilvánították.
Edwards eltűnése után az együttes egyéves kényszerpihenőt tartott, majd Richey szüleivel való megegyezés után úgy döntöttek, trióként folytatják a munkát. 1996-ban kiadott Everything Must Go című lemezük meghozta az átütő sikert. Az albumon négy dalban még szerepelnek Edwards szövegei. Ezzel a lemezzel az együttes a legnívósabb zenei díjakat is besöpörte. Az ezt követő lemez a This is my Truth tell me Yours az első Manics-album, melyen kizárólag a basszista Nicky Wire szövegei szerepelnek, és tartalmazza az együttes első #1 dalát, a spanyol polgárháborúról szóló „If you tolerate this your children will be next”-et is. 2001-ben ők voltak az első populáris együttes, akik Kubában játszottak és személyesen találkoztak Fidel Castróval, aki a koncertet így összegezte: „Hangosabbak voltatok, mint a háború!”.
A hatodik album, a Know your Enemy több elektronikus vonást hordoz az eddigi lemezekhez képest. Ezen szerepel az Ocean Spray című dal, amely kizárólag az énekes-gitáros, James Dean Bradfield munkája, mellyel a rákban meghalt édesanyjának állít emléket. 2002-ben kiadtak egy best of lemezt Forever Delayed címmel, amely két vadonatúj dalt is tartalmazott. Egy nagyobb pihenő előtti legutolsó album a Lifeblood 2004 végén látott napvilágot és annak ellenére, hogy a rajongók körében sikert aratott, a kritikusok alulértékelték a lemezt.
Kisebb pihenő után, és James Dean Bradfield, valamint Nicky Wire szólólemeze után az együttes újult erővel készítette el legújabb lemezét, a Send Away the Tigers-t. Az első kislemez, a Your love alone is not enough egy duett a Cardigans-os Nina Persson-nal. A lemez a brit lista második helyén debütált. Az együttes visszanyúl a Generation Terrorists korszakához, a dalok fülbemászóak, néhol nosztalgikusak, néhol dühösek és az albumon végig a kitörő gitárszólók dominálnak. A dalszövegek még ironikusabbak és megőrizték személyes, ugyanakkor politikai jellegüket. A lemezt "hidden track"-ként John Lennon Working Class Hero-jának feldolgozása zárja.
A zenekar Journal for Plague Lovers című lemeze 2009 májusában jelent meg. Az album összes trackjének szövegét az 1995-ben eltűnt Richey Edwards írta. A kész dalszövegeket a Richey által hátrahagyott napló tartalmazta. Ezt a lemezt tekinthetjük a Manics 1994-es The Holy Bible című remekművének folytatásaként is, habár Richey szövegei itt már letisztultabbak és megfontoltabbak, de itt is érződik Edwards mentális problémáinak és szenvedéseinek hatása. A lemezborítón látható kép (Stare) Jenny Saville művésznő munkája, aki a The Holy Bible borítóján lévő festményt készítette. Az album limitált deluxe kiadásban is napvilágot látott, melynek artwork-jeként Richey naplóját használták fel.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
