Mali Grđevac falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Nagygordonyához tartozik.
| Mali Grđevac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Nagygordonya |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43270 |
| Körzethívószám | (+385) 43 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 0 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 150 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 46′ 20″, k. h. 17° 10′ 16″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Belovár központjától légvonalban 33, közúton 42 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 9, közúton 12 km-re keletre a Bilo-hegység délnyugati lejtőin, a Grđevica-patak mentén fekszik.
A település határában a történelem előtti emberi jelenlétre utaló leletek kerültek elő. Területe a 17. század közepétől népesült be, amikor a török által elpusztított, kihalt területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Mali Gergyevecz” néven találjuk. A település katonai közigazgatás idején a szentgyörgyvári ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Gergyevecz (Mali)” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Gergyevecz (Mali)” néven 43 házzal, 13 katolikus és 222 ortodox vallású lakossal találjuk.[3]
A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvát-Szlavónország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Grubisno Poljei járásának része volt. 1857-ben 262, 1910-ben 562 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 80%-a szerb, 3%-a horvát, 16%-a magyar anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett.
1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 85%-a szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború kirobbanása után szerb szabadcsapatok ellenőrizték. 1991. november 2-án az Otkos 10 hadművelet harmadik napján foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság elmenekült. 2011-ben mindössze 6 lakosa volt.
Szent Demeter tiszteletére szentelt pravoszláv parochiális temploma. A településen már 1796-ban említenek egy fatemplomot. A mai templomot később építették. 1932-ig Velika Pisanicához tartozott, ekkor a falunak önálló parókiája lett. A délszláv háború idejében ismeretlenek súlyosan megrongálták. Értékes ikonosztáza és berendezése megsemmisült.
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
