Remove ads
A Magyar Vitézségi Érem (németül Tapferkeitsmedaille), a magyar katonai hagyományok letéteménye. 1939-ben alapította Horthy Miklós kormányzó. A kitüntetést a második világháborúban részt vevő magyar (kivételes esetekben szövetséges német) tiszteknek és katonáknak adományozhatták, kiemelkedő bátorságról, kezdeményezőkészségről és áldozatvállalásról tanúskodó haditettük elismeréseképpen.
Remove ads
II. József császár 1789 július 19-én rendeletben határozta meg, hogy az őrmestereknek és a legénységnek az ellenség előtt tanúsított vitézi tetteit nyilvános becsületjelvénnyel jutalmazzák. E célból arany és ezüst vitézségi érmet alapított. A kerek nemesfém érem a mindenkori uralkodó arcképét viselte. Hátlapján a „Fortitudini” felirattal készült, és piros-fehér hadiszalagon volt viselhető. 1848-ban I. (V.) Ferdinánd császár és király a „kisezüst”, 1915-ben pedig Ferenc József császár és király a bronz vitézségi éremmel gyarapította a sorozatot. I. (IV.) Károly császár és király 1917-ben elrendelte, hogy az arany és a „nagyezüst” érmet tisztek is elnyerhessék. Az első világháború során az Arany Tiszti Vitézségi Érmet 189 tiszt nyerte el, közülük 100 magyar.[1]
1939-ben a legénységi állományúak részére négy fokozattal alapította a vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó a Magyar Vitézségi Érmet, majd 1942-ben Magyar Tiszti Arany Vitézségi Érmet alapítottak a tiszti állomány részére is.[2]
Remove ads
Széles körben adományozták a kitüntetést és sokan megkaphatták különböző fokozatait. Legénységi és tiszthelyettesi állomány részére adható volt bronz, kisezüst és nagyezüst változatban vitézségi érem, azonban, mind a Magyar Arany Vitézségi Érem és mind a Magyar Tiszti Arany Vitézségi Érmet a legkiválóbb és hősiességüket bizonyító magyar honvédtisztek és legénységi állományú katonák érdemelték ki. A kiadományozás célja szerint azoknak adományozták, akik az ellenség előtt tanúsított személyes vitézségükkel vagy hősi önfeláldozásukkal értékes szolgálatot teljesítettek. Viselési szabálya alapján a Magyar Tiszti Arany Vitézségi érem és a Magyar Arany Vitézségi Érem az első helyen viselendő, megelőzve a többi katonai elismerést. A Vitézi Rendbe történő felvételhez minimum a bronz vitézségi éremmel, lehetett kérelmet benyújtani.[3]
1939-45 között Magyar Arany Vitézségi Éremmel kitüntetett legénységi állományú honvédek
Az első kitüntetettje a Magyar Arany Vitézségi Éremnek Szarka István karpaszományos őrmester. Amikor Munkácsot cseh támadás érte Oroszvég felől 1939. január 6-án, csak kis létszámú magyar határőrs volt ott. Szarka a túlerő ellenére házról házra nyomult előre és tüzelésével megzavarta a támadókat. A fatelepnél lévő cseh golyószórót kézigránáttal megsemmisítette, de ekkor halálos lövés érte.[2]
A második világháború magyar kitüntetettjei a legénységi és tiszthelyettesi állományból:[2]
|
|
- 41. Tóth Sándor szakaszvezető 1943. március 31.
Változatai képeken:
| bronz | kisezüst | nagyezüst | arany | tiszti arany |
|---|---|---|---|---|
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
|
A Magyar Tiszti Arany Vitézségi Éremmel kitüntetettek
Az 1942-ben alapított tiszti állományú vitézségi érmet összesen 22 magyar és 3 német katonának[4] adományozták. A magyar tiszti állomány kitüntetettjei az alábbiak:[2]
|
|
Remove ads
Remove ads
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
Remove ads