Mărășești
város Romániában, Vrancea megyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Mărășești város Vrancea megyében, Moldvában, Romániában.
| Mărășești | |||
 | |||
| A mauzóleum | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Moldva | ||
| Fejlesztési régió | Délkelet-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Vrancea | ||
| Rang | város | ||
| Községközpont | Mărășești | ||
| Beosztott falvak |
| ||
| Polgármester | Emilian Brașov | ||
| Irányítószám | 625200 | ||
| SIRUTA-kód | 174922 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 9705 fő (2021. dec. 1.)[1] +/- | ||
| Magyar lakosság | 3 | ||
| Község népessége | 11 314 fő (2021. dec. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 145 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 63 m | ||
| Terület | 92 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 52′ 48″, k. h. 27° 13′ 48″ | |||
 | |||
| Mărășești weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mărășești témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
A megye északkeleti részén helyezkedik el, 20 km-re északra Foksány városától, a DN2-es főút mentén.
Első írásos említése 1641-ből való.
1872-ben megnyitja kapuit az első iskola a településen.
1917 július 24.-e és augusztus 21.-e között zajlott csata a román és a német hadsereg között. Eremia Grigorescu vezetésével a románok itt állították meg a német-osztrák-magyar előrenyomulást.
1920-ban városi rangot kap.
1938-ban felavatják a „Nemzet Mauzóleumát”, a város mellett zajlott csata áldozatainak sírhelyét és emlékművét
A város népességének alakulása:
- 1930 – 4532 lakos
- 1948 – 4940 lakos
- 1956 – 5604 lakos
- 1966 – 7695 lakos
- 1977 – 10521 lakos
- 1992 – 12 370 lakos
- 2002 – 11 777 lakos
A lakosság etnikai összetétele a 2002-es népszámlálási adatok alapján:
- Románok: 11 505 (97,69%)
- Romák: 223 (1,89%)
- Ukránok: 5 (0,04%)
- Magyarok: 3 (0,02%)
- Törökök: 3 (0,02%)
- Olaszok: 1 (0,0%)
- Más etnikumúak: 37 (0,31%)
A lakosság 96,35%-a ortodox vallású (11 348 lakos), 1,80%-a evangéliumi keresztény (212 lakos), 1,22%-a pedig pünkösdista (144 lakos).
- A román katonai áldozatok mauzóleuma – 6000 román katona maradványait temették itt el
- Joffre emlékmű
- A román katonai veteránok múzeuma, az egyetlen ilyen Romániában
- Alexandru I. Cuza emlékműve, az első ilyen szobor az országban
Jelentősebb gazdasági ágazatok a városban: mezőgazdaság, bányászat, kereskedelem, faipar, textilipar.
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
