Móricz Zsigmond Színház
színház állandó társulattal Nyíregyházán From Wikipedia, the free encyclopedia
színház állandó társulattal Nyíregyházán From Wikipedia, the free encyclopedia
A Móricz Zsigmond Színház Nyíregyháza 1980 óta állandó társulattal rendelkező színháza. Épülete 1894-ben épült a helyi színházszerető közönség kezdeményezésére.
Móricz Zsigmond Színház | |
Általános adatok | |
Korábbi nevei | nyíregyházi városi színház |
Névadó | Móricz Zsigmond (1960) |
Alapítva | 1981 (önálló társulat) 1894 (épület) |
Fenntartó | Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzat[1] ?–2012 Szabolcs-Szatmár Bereg Megyével közösen |
Játszóhelyek |
|
Személyzet | |
Főigazgató | Kirják Róbert |
Művészeti vezető | Horváth Illés |
Gazdasági vezető | Darainé Peti Judit |
Művészeti főtitkár | Tanyik Zsófia |
Rendezők | |
Elérhetőség | |
Postacím | 4400 Nyíregyháza, Bessenyei tér 13. |
Telefonszám | +36 42 311 333 |
Honlap | http://www.moriczszinhaz.hu |
level@moriczszinhaz.hu | |
é. sz. 47° 57′ 16″, k. h. 21° 42′ 42″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Móricz Zsigmond Színház témájú médiaállományokat. |
Nyíregyházán kezdetben a 19. század jellegzetes épülettípusában, nyári színkörökben tartottak előadásokat. 1869. november 16-án a város tanácsa elhatározta, hogy előbb-utóbb állandó magyar színházat létesít. Nyíregyháza első „állandó színháza” 1873-ban épült: a Hárs vendéglőhöz tartozott és egy egyszerű, szellős nyári deszka-aréna volt, amiben két évtizeden át játszottak, mindaddig, míg az új színház fölépült. A várost 1880 októberétől sorolták a színikerületi rendszerbe. A Színházépítő részvénytársaság 1893. április 9-én alakult meg a városháza nagytermében, a város támogatásával és a Nyíregyházi Takarékpénztár fedezetével.
Az Alpár Ignác tervezte színházépület 1894. február 6-án nyílt meg. A kezdeményező Somogyi Gyula, a város első közjegyzője volt, aki az ékszerész Kubassy Gusztávval közösen birtokolt telkét ajánlotta fel az épület helyéül. A telek a korabeli leírás szerint „a vasúti út és a szent-mihályi utcza között elterülő szénatér nyugati oldalán a Pacsirta vendéglő és a csendőrlaktanyául szolgáló épület kőzött áll”.[3] A színházépítő részvénytársaság anyagi helyzete hamar válságossá vált, ám három évig kellett várni, míg kiírták árverésre a tulajdonjogot, melyet a város vett át 25 000 forintért.
Az épület 1898. október 2-ától lett városi színház, Komjáthy János igazgatásában, aki ezáltal 3 évre ingyen kapta meg a színházat. Ettől kezdve már több éves szakaszokban váltották egymást az igazgatók, majd az első világháború idején és azt követően jó darabig megszűnt a folytonosság. Ebben az időben Patek Béla, Kiss Árpád – akit az 1912-ben újjáalakult színkerület is kinevezett – és Heltai Hugó társulatai szerepeltek nagy népszerűséggel. 1925–1930 között Gulyás Menyhért és Alapi Nándor Országos Kamaraszínháza látogatta a színházat. 1939-ig csak néhány napos vendégjátékok, köztük a Vígszínház és a pesti Városi Színház egy-egy produkciója tűntek ki. 1939-től a második világháború befejezéséig a cseretársulati rendszer keretében vitéz Tolnay Andor, Szalay Károly, végül pedig Földessy Géza együtteseit láthatta a közönség. Ezután a debreceni színikerülethez sorolva 1946-ig Beleznay István kapta meg a nyíregyházi színház igazgatását.[4] 1946-tól a belügyminisztérium döntésére 8 hónapig moziként üzemelt és csupán négy hónapon át színházként.[5] Az államosítást követően előbb az 1949–1950-es évadtól még a debreceni társulat folytatta a játszást, majd 1952-től az Állami Faluszínház nyújtott rendszeres színházi élményt.
1955-től 1960-ig 16 millió forintos költséggel teljesen felújították az épületet. A befogadóképességét 450-ről 508-ra növelték. Egy-egy színházi szezon a kezdetektől fogva csupán néhány hetet vagy hónapot tartott.
Bár 1958-ban még Krúdy Gyuláról akarták elnevezni, de a felújításokat nem sikerült befejezni születésének 80. évfordulójára,[6] így végül a színház az 1960-as újranyitása óta Móricz Zsigmond nevét viseli.
Erkel Ferenc Bánk bánjával, 1960. március 25-én gördült fel a függöny a felújított színházban. Új igazgatója a József Attila Művelődési Ház vezetője lett.[7] Ezután két évtizeden át az Állami Déryné Színház művészei és más városok színházai – elsősorban a debreceni – tartották az előadásokat, amik közel fele prózai színház volt, de a komolyzene is hangsúlyt kapott. 1963-tól[8] 1980-ig, az állandó társulat létrejöttéig Pankotay István vezette a színházat. Miközben a vendégtársulatok fogadása és a színház megszerettetése volt a feladat, 1975-ben gyerekszínházat szervezett.[9][10]
„ | A Móricz Zsigmond Színház mai magyar színház. Mai: nem rosszul értelmezett «modernségben», szándékolt érdekesség hajszolásában, hanem a mindenkori jelen problémáinak átgondolt keresésében és fölvetésében, forma- és ritmusvilágának követésében és ábrázolásában. Magyar: természetes jellegében, gondolat- és érzelemközlésének közérthető formájában és abban a biztos tudatban, hogy a jó hazafit éppen hazaszeretete emeli a más nemzetek fiainak hazaszeretetét is megértő... gondolkodók ... soraiba. Színház: abban az értelemben, hogy munkájuk során tagjai sohasem felejtik, hogy a színház nemcsak épület, nemcsak együttes, hanem az a műfaj, mely az ember ábrázolásához kötött. Az emberhez, melynek jó vagy rossz jelleme, tragikus vagy komikus sorsának és törekvéseinek ábrázolása nélkül a legszebb előadás is csak üres spektákulum. | ” |
–
A Móricz Zsigmond Színház Alapító levele, 1981 augusztusa[11] |
1979-ben a megyei vezetés úgy határozott, önálló társulatot hoz létre, ezért az 1950-es után 1980-ban egy újabb nagyszabású átalakításra, bővítésre került sor, hogy a színház folyamatosan ki tudjon szolgálni egy társulatot. 1980 nyarán kinevezték az igazgatót, Bozóky Istvánt, aki mellett 1980–1982 között Fehér György[12] volt a színház művészeti vezetője és rendezője. 1981-ben harminchárom művésszel kötöttek egy évre szóló szerződést és augusztusban megnyílt a közönségiroda is.[13] 1981. október 17-én nyitották meg az intézmény kapuit, Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című művével. Ebben az időszakban épült meg a színészház és 1984 őszére a – csak 2 évvel később elnevezett – Krúdy stúdiószínpadnak alkalmas épületrész.[14][15]
1984–1990 között, Léner Péter igazgató–főrendező igazgatása idejét eredeti hangvételű, kísérletező színházi előadások jellemezték. Olyan rendezőkkel dolgozott, mint Mensáros László, Gaál Erzsébet vagy Ivo Krobot .[16] Wisinger István színház- és politikatörténeti eseményként említi, amikor 1988 októberében Léner Péter – saját rendezésében[17] – műsorra tűzte Éljen a színház új címmel Páskándi Géza Az ötszáz sírásó, avagy a jutalomjáték bohózatát.[18] 1988-ban és 1989-ben a Móricz Zsigmond Színház KISZ Szervezetének lapja is megjelent Kulissza címmel.[19]
1990-ben Csikos Sándor lett a színház igazgatója, aki 1984 óta volt tagja; művészeti vezetője Schlanger András volt. Az intézmény rendszerváltás utáni megváltozott küldetésének megfogalmazása volt a legfontosabb a számára. „A színház teljes arcával a valóság felé fordulhat”, fogalmazott Csikos Sándor megválasztása után. 1993-ban, majd 1996-ban is Verebes István nyerte el az igazgatói pályázatot (műszaki és gazdasági kérdésekben társigazgatója Tóth János volt). Sikeres és merész előadások is jellemezték igazgatását, számos fesztiválra jutott el a társulat és új gondolkodást hozott a színház életébe.[20] 1999-ben már nem pályázott újra. Ekkor Tasnádi Csaba került a színház élére[21] 2015 júliusáig, amikor a megyeszékhely önkormányzati közgyűlésén már nem választották újra.[22]
2000–2001-ben újabb rekonstrukcióra került sor. Az ennek zárásaként tartott nyitóünnepségről Tasnádi Csaba igazgató és Szabó Tamás művészeti tanácsadó úgy gondolta az egész városnak ünnepelnie kell, így utcazenészekkel, bábosokkal, gólyalábasokkal népesítették be a belvárost. A kedvező visszhang miatt a város vezetése a folytatás mellett döntött: 2002-re megszületett a VIDOR Fesztivál (a VIdámság és Derű ORszágos seregszemléje[23]).[24]
2010. május 1-vel a színház nonprofit gazdasági társasággá alakult, a Móricz Zsigmond Színház Nonprofit Kft. cégvezetője Kirják Róbert lett,[25] aki már a 2002-ben megtartott első VIDOR Fesztivál óta a színháznál, majd a színház vezetésében dolgozott.[26] 2012-vel a fenntartói jogkör a törvényi rendelkezések megváltozásával Szabolcs-Szatmár-Bereg megye önkormányzatától a megyeszékhelyéhez került.[1]
2015. július elsejétől bár öt évre Schlanger András kapott megbízást, 2016 februárjában Nyíregyháza polgármestere az ügyvezetői feladatokkal Kirják Róbertet bízta meg előbb átmeneti időszakra,[27] művészeti tanácsadója Sediánszky Nóra lett,[28] majd 2017-től sikeresen pályázott, így ekkortól 2022. február 10-éig vezetheti a színházat,[29] Göttinger Pál főrendezővel kiegészítve a társulatot,[30] aki 2019-től művészeti tanácsadó lett, Horváth Illés pedig művészeti vezetőként kezdett dolgozni az intézményben.[31] 2021-ben a Nemzeti Filmintézet színházak és filmesek együttműködésére kiírt pályázatának keretében egy – a Nyíregyházi Állatparkban játszódó fordulatos nyomozásról készült – eredeti forgatókönyvön alapuló, misztikus thriller Odegnál Róbert és Horváth Illés rendezésében valósul meg. A Blue Duck Arts és a Móricz Zsigmond Színház közös produkciójában készülő Lélekpark című film szereplőgárdája teljes egészében a színház társulatából állt össze.[32]
A Móricz Zsigmond Színház színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma 2017. augusztus 25-én mint színház: 385, mint társulat: 400 (nyíregyházi előadás a színház helye szerint: 412, a társulat helye szerint: 415).[33] Ugyanitt előadásfotók is megtekinthetők, társulatként: 101, színházként: 95.[34]
Az egyszintes, három nyílástengely tagolt középrizalitos és hét nyílásosztással tagolt főhomlokzatú épületet Alpár Ignác ingyenesen e célra bocsátott tervei alapján két helyi építési vállalkozó, Vojtovics Bertalan és Barzó Mihály kezdte el építeni a Somogyi Gyula nyíregyházi királyi közjegyző vezényletével alapított színházépítő részvénytársaság és a közakarat égisze alatt.
Az épület egész belső berendezése fából készült. A földszinten 150 ülőhellyel, továbbá tizenkét földszinti és tíz emeleti páhollyal, erkéllyel és karzattal. Bár eredetileg összesen 610 személy befogadására tervezték a nézőteret, kényelmesen csak 450 főre volt alkalmas.[3] 1905-ben a villanyvilágítást is bevezették és a megszüntetett állóhelyek helyére két újabb páholyt építettek. Nagyobb felújítást 1923-ban végeztek először az épületben.
Az egykori Széna piacon álló kőépület 1955-től teljesen felújították. Csak a színpadi nyílás körüli négy fal maradt meg a régiekből, míg az épület minden irányban kitágult. A munkálatokat 1960-ban fejezték be.
Az 1980–1981-es felújításkor üzemházat is hozzáépítettek Siklós Mária tervei alapján. Már a színház működése közben új próba- és kamaratermet, díszlet- és kelléktárakat, műhelyeket, öltözőket és irodákat alakítottak ki a színház melletti új szárnyban.[35] A stúdiószínpad 1984-ben nyílt meg és 1986-ban kapta a Krúdy Színpad nevet.
2000–2001-ben a megyei önkormányzat megrendelésére újabb rekonstrukcióra került sor. A 5352 m2 alapterületen 343 férőhely került kialakításra a hang-, fény-, és színháztechnikai berendezések felújítása mellett, illetve a transzformátorház helyén pedig parkoló létesült.[36]
A színháztér lineárisan konfrontált, axiális típusba sorolható. A földszinti nézőtér sorai ívesek, enyhe legyezőformát képeznek, az első emeleten pedig egy erkély található 4 széksorral.
„ | ...ha ez a generáció elhanyagolja a magyar szót, a magyar eszmét propagáló színmüvekben való elmélyülést, akkor lemond arról a nemzeti önvédelmi eszközről, amelyet Széchenyi idejében a nemzet áldozatkészségéből naggyá fejlődő magyar játékszínben szerzett. Ha a mai ifjúság csupán a német, az amerikai filmekből szerzi vizuális és auditív uton kapható esztétikai gyönyörködését, akkor eltávolodik a nemzeti eszményektől és egy, a nemzet élete, jövendője tekintetében közömbös mentalitás rabja lesz. | ” |
– Sebestyén Mihály színigazgató 1933-ban Nyíregyházán a színház megmentésére indított nyilvános értekezleten[37] |
Az 1949–1950-es évadtól az államosított debreceni társulat (Horváth Jenő igazgatásával), 1952-től az Állami Faluszínház játszott itt. 1955–1960 között teljesen felújították az épületet.
Az állandó társulat megalakulásától:
A színház vezetése[47]
Társulati tagok (színészek)
A Móricz-gyűrű, illetve a 2015 óta helyébe lépő[52] Móricz-díj a társulat tagjai által minden évad végén megszavazott elismerés, az adott évadban nyújtott kiemelkedő teljesítményekért. 1986 óta a társulat művészei és művészeti dolgozói kaphatják.
2013 óta kiosztott elismerés
Minden évad végén, 1993 óta kiosztott elismerés, amelyet a társulat valamelyik műszaki dolgozója kaphat a szezonban nyújtott kiemelkedő munkájáért.
Az évad végén rendkívüli teljesítményért adományozható.
Verebes István által kitalált, 1996–1997-ben 11 kategóriában, az évadzáró gálaesten kiosztott szakmai díjak.[62][63]
A Móricz Zsigmond Színház társulatának örökös tagjai abc-sorrendben[64] (a tagság megkapásának éve, ahol tudható):
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.