Mócs Szaniszló Gyula

Mócs Szaniszló Gyula (Kula, 1862. július 30. - Berlin, 1904. február 24.) ciszterci rendi szerzetes, tanár, bölcsészdoktor.

Mócs Szaniszló Gyula
Született	1862. július 30. Bácskula
Elhunyt	1904. február 24. (41 évesen) Berlin
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	tanár
Sablon Wikidata Segítség

Élete

Édesapja tanító volt. Tanulmányait a bajai ciszterci gimnáziumban végezte. 1880. szeptember 4-én lépett a ciszterci rendbe. 1885. augusztus 9-én szentelték pappá. 1884–86 között főgimnáziumi tanár volt Székesfehérváron, majd 1886–87-ben Pécsett. 1887–88-ban egyetemi tanulmányokat folytatott Budapesten, ahol 1889-ben tanári oklevelet szerzett magyar és latin nyelvből. 1888–tól 1890-ig gimnáziumi tanár volt Egerben, 1890-tól Pécsett, a ciszterci gimnáziumban. 1892-ben bölcseletdoktori oklevelet szerzett.

Lelkes természetjáró. 13 éven át a Mecsek Egyesület választmányi tagja volt.^[1]

Művei

• Kézirati pálos iskoladrámák az akadémia könyvtárában. Budapest, 1891. (Különnyomat az Egyetemes Philológiai Közlönyből.).
• A magyar gerundium-alakok történeti fejlődése. Budapest, 1891. (Különnyomat a Magyar Nyelvőrből.).

Jegyzetek

1. Szaniszló Pihenő. [2018. január 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 11.)

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VIII. (Löbl–Minnich). Budapest: Hornyánszky. 1902.
• Magyar katolikus lexikon

• Katolicizmusportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap