Remove ads
Mócs (románul: Mociu, jiddisül מאטש) falu Romániában, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.
| Mócs (Mociu) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Erdély | ||
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Kolozs | ||
| Község | Mócs | ||
| Rang | községközpont | ||
| Irányítószám | 407420 | ||
| SIRUTA-kód | 58632 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 1656 fő (2021. dec. 1.) | ||
| Magyar lakosság | 90 (2011)[1] | ||
| Népsűrűség | 22,38 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 344 m | ||
| Terület | 74 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 47′ 45″, k. h. 24° 02′ 07″ | |||
 | |||
| Mócs weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mócs témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Remove ads
Az Erdélyi-medence közepén, Kolozs megye délkeleti részén fekszik, Kolozsvártól 40 kilométerre. Az Apahidát Szászrégennel összekötő DN16-os úton közelíthető meg. A község területének 2003-ban 42%-a volt legelő és 41%-a szántó.
Első írásos említése 1219-ből maradt fenn Mochy néven. További névváltozatai: Mooch (1329), Moch (1332–35), Machy (1419), Moczy (1587), Mócs (1805). Első említésekor dobokai várnépekről esett szó benne. A Kolozsvár és Beszterce közötti, ún. Szászút-on feküdt. A középkorban katolikus falu volt. Református templomát 1717-ben a római katolikusoknak ítélték, akik azonban csak 1766-ban tudtak önálló plébániát szervezni, egy ferences pappal.[2] Ugyanezen évben református egyháza 24 férfiből és 38 asszonyból állt. 1713-tól vásáros hely, éves és hetivásárokkal.[3] 1760–62-ben az egész faluban 151 családot írtak össze 755 személlyel, és ezzel a tizedik legnépesebb helység volt a Mezőségen. Ekkor Torda, a 19–20. században Kolozs vármegyéhez tartozott. A 18. és 19. század fordulóján az Esterházyaknak kúriájuk, később Gál Jenőnek kastélya, Nagy Eleknek udvarháza állt benne. Református egyháza a 19. század elején már nem alkotott önálló egyházközséget, hanem filiaként Botházához tartozott. 1812-ben két legnagyobb birtokosa az Esterházy és a Csernátoni család volt, jobbágyaik – családnevük alapján – többségükben románok voltak, magyar kisebbséggel. Egy 1842-es vásárlajstrom említi szarvasmarhavásárait.[4]
1862-ben gyógyszertár,[5] 1867-ben, a polgári réteg kialakulásának első jeleként magyar kaszinó és olvasókör jött létre benne. 1870-ben kikövezték a Szászrégen és Apahida közti, Mocson átvezető utat. 1883. február 3-án kb. 3000 darab meteorit hullt le a község területén, összes tömegük 300 kilogrammnyi volt.[6] 1889-ben megalakult a Mócs vidéki Takarékpénztár. A 19. század végén rövid ideig két politikai lapja is megjelent, az Orbán Ferenc szerkesztette Mezőségi Híradó és a Hajdu Dezső szerkesztette Mezőségi Hírlap (később Mezőség). A 20. században járási székhely volt, és úgy tűnt, a városok nélküli Mezőség központjává válhat.
Érdekes román lakóinak néprajzi besorolása. Mokányoknak tartják magukat (holott a hagyományos „mokány” vidékektől igen távol élnek), és állattartásuk korábban valóban mutatta a transzhumáló pásztorkodás egyes elemeit. Magyar lakóinak zöme az elmúlt évtizedekben költözött be a környező falvakból, elsősorban Mezőkeszüről.
Remove ads
| Nemzetiségi (anyanyelvi) csoportok | ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Év | Teljes | Románok | Magyarok | Cigányok | ||||
| 1850 (n)[7] | 1274 | 923 | 260 | 76 | ||||
| 1880 (a)[8] | 1542 | 950 | 438 | 146 | ||||
| 1890 (a) | 1737 | 1109 | 536 | 82 | ||||
| 1900 (a) | 2111 | 1241 | 742 | 77 | ||||
| 1910 (a) | 2229 | 1319 | 756 | 70 | ||||
| 1920 (n) | 2482 | 1663 | 622 | 39 | ||||
| 1930 (a) | 2660 | 1853 | 580 | 71 | ||||
| 1941 (n) | 3017 | 2275 | 464 | ? | ||||
| 1966 (a) | 1922 | 1627 | 277 | 17 | ||||
| 1977 (n) | 1909 | 1653 | 219 | 36 | ||||
| 1992 (n) | 1649 | 1336 | 170 | 142 | ||||
| 2002 (n) | 1618 | 1222 | 132 | 263 | ||||
Felekezet szerint 1880-ban 1014 lakosa volt ortodox, 293 református, 114 római katolikus, 64 zsidó és 51 görögkatolikus; 2002-ben 1401 ortodox, 105 református, 46 görögkatolikus, 31 pünkösdi és 21 római katolikus vallású.
- Barokk stílusú római katolikus templom, 1783. Egyik harangja 1538-ból való.[9]
- Református templom, 1886[10]
- Kórház (parkban, Pákey Lajos tervei alapján, 1912[11])
- Itt született Győrffy Iván (1830–1883) pedagógus
- Itt született Kiss Jenő (1912–1995) költő
- Itt született Szabó Károly (1923–2015) vegyészmérnök, növényvédelmi szakember, diplomata
Remove ads
.svg){kind=small}
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
Remove ads