(1877–1961) magyar iparművész, festőművész, rajztanár From Wikipedia, the free encyclopedia
Mátrai Vilmos, született Muderlak Vilmos (Budapest, 1877. június 26. – Budapest, 1961. február 14.[2]) iparművész, festőművész, rajztanár.
Mátrai Vilmos | |
Született | Muderlak Vilmos 1877. június 26.[1] Budapest |
Elhunyt | 1961. február 14. (83 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde (1895–1900) |
Sírhelye | Farkasréti temető |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Mátrai Vilmos. |
Mátrai (Muderlak) Lajos szobrász-tanár és Kreier Vilma (1859-1942)[3] fia. A budapesti Mintarajziskolában, valamint a nagybányai és a szolnoki művésztelepen tanult. Budapesten az óbudai Árpád Gimnáziumban működött mint rajztanár.[4] Festményei főként tájképek. 1904-től állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. 1922-ben és 1923-ban a Nemzeti Szalon csoportos tárlatán szerepelt műveivel.
Tanított a Mintarajziskola és Rajztanárképzőben. 1902-ben, 25 éves korában írta meg Látszattan c. könyvét, amely elsőként teljes egészében a perspektíva témakörét taglalja. Lyka Károly 1904-ben a Művészet című folyóirat negyedik számában az újonnan alakult szolnoki művésztelep tagjai közé sorolja. 1929-ben publikálta „In memoriam Olgyai Viktor" című tanulmányát mesteréről.
A Tabánban, a Döbrentei tér 22. szám alatt volt a műterme. Egy üzlethelyiséget rendezett be erre a célra, ahol műveit kiállította. Képeinek gyakori témája az akkor még létező tabáni romantika ábrázolása.[5][6]
Háromszor nősült. Első felesége Fried Mór és Kulpin Róza lánya, Rózsa volt, akivel 1911. szeptember 28-án Budapesten kötött házasságot.[7] Felesége halála után ismét megnősült. 1920. február 21-én Budapesten, a Ferencvárosban nőül vette Gaál Annát.[8] A házasságot 1926-ban felbontották.
Elhunyt 1961. február 14-én, 83 éves korában. Örök nyugalomra helyezték 1961. február 18-án a Farkasréti temetőben a római katolikus egyház szertartása szerint. Harmadik felesége Schmidt Judit volt, aki 24 évvel élte túl, 1985-ben hunyt el.[9]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.