Örmény festő From Wikipedia, the free encyclopedia
Mártirosz Szárján, örményül: Մարտիրոս Սարյան, oroszul: Мартиро́с Сарья́н, (Nahicseván-na-Donu, 1880. február 28. – Jereván, 1972. május 5.) örmény impresszista festő. A Modern Örmény Nemzeti Festőiskola alapítója.[1] 1924-1931-ig Moszkvában és Leningrádban a 4 Arts művészeti egyesület egyik tagja volt.
| Mártirosz Szárján Մարտիրոս Սարյան | |
 | |
| Született | 1880. február 28. Nahicseván-na-Donu,  Orosz Birodalom (ma  Oroszország) |
| Meghalt | 1972. május 5. (92 évesen) Jereván, Örmény SZSZK  Szovjetunió (ma  Örményország) |
| Nemzetisége | örmény |
| Stílusa | impresszionizmus |
| Iskolái | Nahicseván Iskola Moszkvai Művészeti Iskola |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mártirosz Szárján Մարտիրոս Սարյան témájú médiaállományokat. | |
Munkái nagy része megtalálható a jereváni Mártirosz Szárján Múzeumban.
Örmény családban született Nahicseván-na-Donuban] (ma Rosztov-na-Donu része, Oroszországban). 1895-ben, 15 évesen elvégezte a Nahicseván Iskolát, 1897 és 1904 között pedig a Moszkvai Művészeti Iskolában tanult, többek között Valentin Szerov és Konstantin Korovin műhelyében. Nagy hatással volt rá Paul Gauguin és Henri Matisse munkássága. Munkáit különféle kiállításokon állította ki. Műveit a moszkvai Kék Rózsa Kiállításon mutatták be.
Először 1901-ben járt Örményországban, amely akkor az Orosz Birodalomhoz tartozott, ahol meglátogatta Lorit, Shirakot, Echmiadzint, Haghpatot, Sanahint, Jerevánt és Szevánt. Örményországot ábrázoló tájképeit a moszkvai sajtó nagyon dicsérte.[2]
1910 és 1913 között sokat utazott Törökországban, Egyiptomban és Iránban. 1915-ben Ecsmiadzinba ment, hogy segítsen azoknak a menekülteknek, akik az örmény népirtás elől menekültek az Oszmán Birodalomba. 1916-ban Tiflisben (ma Tbiliszi) segített megszervezni az Örmény Művészek Társaságát.
.png)
A bolsevikok 1917-es hatalomátvételét követően családjával Oroszországba, majd 1921-ben Örményországba költöztek.[3] Míg munkáinak többsége az örmény tájat tükrözte, ő tervezte az Örmény SZKSZ címerét és az első örmény állami színház függönyét is. A független Örményország zászlajára is javaslatot tett a hagyományos örmény szövetek és szőnyegek színei és mintái alapján, bár tervét elutasították. [4]
1926-tól 1928-ig Párizsban élt és dolgozott, de a legtöbb ebből az időszakból származó alkotása egy tűzesetben megsemmisült azon a hajón, amelyen visszatért a Szovjetunióba.[5] 1928-tól haláláig Saryan Szovjet Örményországban élt.[6]
Az 1930-as évek nehéz éveiben elsősorban a tájképfestészetnek, valamint a portréknak szentelte magát újra. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának képviselőjévé is választották, és háromszor megkapta a Lenin-rendet, valamint egyéb kitüntetéseket és érmeket. Tagja volt a Szovjetunió Művészeti Akadémiának (1974) és az Örmény Tudományos Akadémiának (1956). [7]
1916-ban Tiflisben (ma Tbiliszi) feleségül vette Luszik Agajánt.
1972. május 5-én halt meg Jerevánban.[8] Egykori jereváni otthona ma a munkájának szentelt múzeum, több száz kiállítással. Jerevánban, a Komitas Vardapet melletti Pantheonban temették el.[9]
Fia Házárosz Szárján zeneszerző és pedagógus volt. Dédunokája, Mariam Petroszján szintén festő, valamint karikaturista és díjnyertes regényíró.
.jpg)
.png)
.png)
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
