A Márta, avagy a richmondi vásár Friedrich von Flotow 1847. november 25-én bemutatott négyfelvonásos operája, a zeneszerző legsikeresebb és egyetlen igazán maradandó alkotása a műfajban.

Gyors adatok
Márta
opera
Thumb
Eredeti nyelvnémet
ZeneFriedrich von Flotow
Librettó
  • Friedrich Wilhelm Riese
  • Crevel de Charlemagne
Felvonások száma4 felvonás
Főbb bemutatók1847. november 25.

A Wikimédia Commons tartalmaz Márta témájú médiaállományokat.
Bezárás

Az opera története

A Márta a 19. század egyik legsikeresebb operája volt, és a még az 1900-as évek első felében is a legsikeresebb darabok közé tartozott. A bécsi premiert követően alig egy év alatt több jelentős európai nagyvárosban színre került. Eleinte a német nyelvterületen terjedt el: a bécsi után hamar lezajlott a berlini, lipcsei, drezdai, weimari bemutató, de a premiert követő egy éven belül színre került Pesten, Párizsban, Londonban, Prágában, Helsinkiben és Stockholmban. 1852-ben a Metropolitan Opera is műsorra tűzte, ott tizennyolc szezonon át volt része a repertoárnak, és ötvennégy előadást ért meg.

Az 1859-es milánói premieren olasz nyelven vitték színre a darabot, olyan nagy sikerrel, hogy sokak számára a Márta olasz opera volt. Ezután vált igen népszerűvé az opera olasz nyelvű változata. Olaszul mutatták be a művet Lisszabonban, és olasz nyelvű volt az 1859-es párizsi felújítás is. Az opera legnépszerűbb részlete, Lyonel Ach, so fromm, ach, so traut kezdetű áriája eredetileg egy korábbi Flotow-opera, a L’Ame en Peine egyik száma volt, a zeneszerző onnan emelte át a Mártába, a Rózsadal pedig egy népszerű ír népdal feldolgozása.

Az opera szereplői és helyszínei

Thumb
Adelina Patti Lady Harriet szerepében (1861)
További információk Szereplő, Hangfekvés ...
Szereplő Hangfekvés
Lady Harriet Durham, a királynő udvarhölgye szoprán
Nancy, a bizalmasa alt
Lord Tristan Mickleford, a lady unokabátyja basszus
Plumkett, gazdag bérlő bariton vagy basszus
Lyonel tenor
A richmondi bíró basszus
Első cseléd szoprán
Második cseléd szoprán
Harmadik cseléd alt
Első bérlő basszus
Második bérlő tenor
Első inas basszus
Második inas basszus
Harmadik inas tenor
Anna királynő néma
Bezárás
  • Kórus: bérlők, cselédek, szolgák, vadászok, a királynő kísérete, nép
  • Történik: Richmondban és környékén, Anna királynő (1702–1714) uralkodása alatt
  • Az opera helyszínei: I. felvonás; 1. kép: a lady budoárja, 2. kép: a richmondi vásár; II. felvonás: Plumkett otthona, III. felvonás: kocsma az erdőben; IV. felvonás; 1. kép: a lady budoárja, 2. kép: Plumkett háza előtt
  • Játékidő: két és fél óra

Az opera cselekménye

I. felvonás

1. kép: A lady nagyon unatkozik, Nancy szerint unalmát csak egyféleképpen űzhetné el: ha szerelembe esne egy jóképű lovagba. Hirtelen megjelenik Lord Tristan, és esetlenül udvarolni kezd Harrietnek, aki ezt nem fogadja kicsattanó örömmel. Közben az ablakon át beszűrődik a vásárra igyekvő leányok éneke. A ladynek nagyon megtetszik a vidám jelenet, és elhatározza, hogy ő és Nancy szolgálónak öltözve szintén elmegy a vásárba. Lord Tristan hiába ellenzi a dolgot, a lányok nem hajlandóak elállni szándékuktól. Így végül nem tehet mást, mint hogy elkíséri őket a vásárba.

2. kép: Plumkett és Lyonel eljöttek a vásárra, hogy új cselédeket találjanak udvartartásuk számára. Figyelmüket hamar felkelti az álruhás úri hölgyek szépsége, így végül választásuk rájuk esik. A két hölgy gondolkodás nélkül átveszi a foglalót és elszegődnek gazdáikhoz. Nagyon tetszik nekik a játék, a mosoly csak akkor fagy le az arcukról, amikor a richmondi bíró fejükre olvassa, hogy aki a foglalót felvette, az egy évig nem hagyhatja el a helyét.

II. felvonás

Lyonel és Plumkett nem sok hasznát veszi az új cselédeknek. Nancy egymás után töri össze a tányérokat, a lady meg semmi mást nem csinál egész nap, csak búslakodik az egyik sarokban. A két szolgálólánynak (akik a Júlia és a Márta álnevet választották maguknak) nem megy a szövés-fonás se, hiszen azelőtt nem sokat foglalkoztak ilyesmivel. Lyonel megszereti Mártát, és végül nem is gyötri tovább, helyette egy életen át őt akarja szolgálni. A ladyt meghatja a férfi szerelmes vallomása, de nem tehet mást: hidegen és gúnyosan visszautasítja a közeledését. Éjszaka megjelenik Lord Tristan, és megszökteti a pórul járt úri hölgyeket.

III. felvonás

A királynő egy erdei tisztás közelében vadászik, és természetesen vele vannak udvarhölgyei is. Plumkett a közeli kocsmában iddogál a hajtókkal és a falubeliekkel. Mikor megpillantja a vadászokkal együtt közeledő Nancyt, odarohan hozzá, és az ősi jogra hivatkozva magával akarja vinni a lányt. A jelenlévők megpróbálják erről lebeszélni, majd miután nem tesz le szándékáról, elzavarják. Lyonel közben felzaklatott lelkiállapotban az erdőben bolyong, amikor összetalálkozik a vadászó úri társasággal, akik között megpillantja az ő Mártáját. Könyörögni kezd a ladynek, hogy térjen hozzá vissza. Harriet hűvösen viselkedik vele, és letagadja, hogy valaha is látta volna a férfit. Lyonel azonban nem tágít: egyre hevesebben bizonygatja az igazát, ezért Tristan elhatározza, hogy elfogatja a hívatlan vendéget. A lady ettől megretten. Végül mindenkit elküld, hogy kettesben beszélhessen Lyonellel. Ekkor ismét Mártaként áll egykori gazdája előtt, aki most már visszautasítja közeledését.

IV. felvonás

1. kép: Plumkett átadja Lyonel korán elhunyt apjának gyűrűjét a ladynek, aki azt megmutatja a királynénak. A gyűrű fényt derít arra, hogy Lyonel nem más, mint az ártatlanul elítélt Derby grófjának a fia, akit most a királynő visszahelyez a jogaiba. Így tehát a férfi megmenekül a börtöntől. Harriet maga viszi el a jogait visszaadó okiratot Lyonelnek. A vérig sértett fiatalember azonban nem bocsát meg neki.

2. kép: A lady úgy dönt, tesz még egy utolsó kísérletet Lyonel szívének a kiengesztelésére. Szomszédai, ismerősei és a falubeliek segítségével újra megrendezi az egykori vásárt. Ő maga és Nancy is felöltik egykori szolgáló öltözetüket, és így sürögnek-forognak a sokaságban. Lyonelt az emlékezés édes percei végül kiragadják sértődöttségéből: megbocsát szerelmének és boldogan öleli át az ő Mártáját. Júlia és Plumkett közben már korábban oltár elé álltak.

Az opera zenéje

A Márta az együttes operák egyik legjobban sikerült 19. századi példája, 18 száma között mindössze három ária akad. Flotow stílusa eklektikus: Offenbach ritmikáját Marschner és Lortzing hangszerelésével, illetve Donizetti és Bellini dallamosságával ötvözte. Az opera dallamnyelve lényegében olasz, így nem csoda, ha egy idő után elterjedtebb lett a darab olasz nyelvű változata, mint a német nyelvű. A zeneszerző a szólószámokban népies hangvételt alkalmazott, ezek terjedelmes, dalszerű együttesekkel párosulnak, a dialógusok megzenésítése pedig a társalgási stílust idézi. A történetben, és így a zenében is, egymást váltogatják a komikus és a lírai epizódok. Az egész művet egy jól átgondolt, szerves arányosság jellemzi. A Márta rendkívüli népszerűségét a belőle készült paródiák is tanúsítják.

A IV. felvonást általában kevésbe jól sikerültnek szokták tartani, ezért kialakult az a rendezői gyakorlat, hogy az utolsó két felvonás zeneileg kevésbé jelentős részeit kihúzzák, így létrehozva a darabból egy dramaturgiailag zártabb, egységesebb háromfelvonásos változatot.

Az opera ismertebb részletei

  • Der Markt beginnt! Die Glocke schallt – Vásári jelenet (I. felvonás, kórus)
  • Letzte Rose, wie magst du – Rózsadal (II. felvonás, Márta áriája)
  • Lasst mich euch fragen – Sördal (III. felvonás, Plumkett áriája)
  • Ach so fromm, ach so traut – Lyonel áriája (III. felvonás)
  • Mag der Himmel euch vergeben – Kvintett (III. felvonás)

Hangfelvételek

  • Német nyelvű változat (ez került többször kiadásra, az alább ismertetett felvételt tartják az egyik legjobban sikerültnek, több húzást is tartalmaz):

Lady – Anneliese Rothenberger, Nancy – Brigitte Fassbaender, LyonelNicolai Gedda, Plumkett – Hermann Prey, Tristan – Dietel Weller. Közreműködik a Bajor Állami Operaház ének- és zenekara, vezényel: Robert Heger. A felvétel helye és ideje: München, Bürgergrau, 1968. A kiadás éve: 1988. EMI CMS 7-69-339-2 2 CD ADD Stereo

  • Olasz nyelvű változat:

Lady – Elena Rizzieri, Nancy – Pia Tassinari, Lyonel – Ferruccio Tagliavini, Plumkettt – Carlo Tagliabue, Tristan – Bruno Carmassi. Közreműködik a Torinói RAI ének- és zenekara. Vezényel: Francesco Molinari-Pradelli. A felvétel helye és ideje: 1953. Torino, RAI. A kiadás éve: 1991. Dino Classic 9075-077 2 CD Stereo

Források

  • Till Géza: Opera. Zeneműkiadó, Bp., 1973, 197-200. o.
  • Winkler Gábor: Barangolás az operák világában I. Tudomány, Bp., 2003, 607-613. o.
  • Matthew Boyden: Az opera kézikönyve. Park, Bp., 2009, 164-165. o.

Wikiwand in your browser!

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.

Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.