Remove ads
A Luna–1 szovjet űrszonda. Az E–1 típusú holdszonda negyedik és egyben a Luna-program részeként első sikeresen indított példánya. Az első mesterséges bolygóvá vált űreszköz.
| Luna–1 | |
 | |
| Ország |  Szovjetunió |
| Űrügynökség | RKK Enyergija |
| Gyártó | RKK Enyergija |
| Küldetés típusa | közeli elrepülés |
| NSSDC ID | 1959-012A |
| Küldetés | |
| Célégitest | Hold |
| Indítás dátuma | 1959. január 2. 16:41:21 UTC |
| Indítás helye |
|
| Hordozórakéta | Luna |
| Megközelítés | 1959. január 4. |
| Küldetés vége | 1959 . január 5. |
| Az űrszonda | |
| Tömeg | 361 kg |
| Pálya | Nap körüli |
| Excentricitás | 0,14767 |
| Inklináció | 0,01° |
| Periódus | 450 nap |
| Apoapszis | 1,315 CsE |
| Periapszis | 0,9766 CsE |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Luna–1 témájú médiaállományokat. | |
A Hold megközelítése, a kozmikus sugárzás, a napszél, a mikrometeoritok, az interplanetáris anyag és a Hold mágneses terének vizsgálata. Valószínű, hogy az eredeti tervek a Holdba való becsapódást tartalmazták.
Az OKB–1 tervezőirodában kifejlesztett és épített E–1 típusú űrszonda.
Az 1959. január 2-án a bajkonuri űrrepülőtér 1. sz. Indítóállásából egy Luna (8K72) típusú hordozórakétával indították pályára. Közvetlen felemelkedéssel érték el a szökési sebességet. Az első ember készítette tárgy, amely elérte a második kozmikus sebességet, végleg elhagyva a Föld körzetét. Január 2-án 119 500 kilométerre a Földtől egy patron segítségével nátriumpára-felhőt bocsátott ki a röppálya vizuális mérésének segítésére. A keletkezett felhőt három percen keresztül lehetett megfigyelni. Január 4-én, másfél nap, 34 óra alatt közelítette meg a Holdat. A tervek szerint eredetileg a Hold felszínébe kellett volna csapódnia, de a földi irányítórendszer üzemzavara miatt mintegy 5995 kilométerrel elrepült a Hold mellett. Mivel sebessége kisebb volt a harmadik kozmikus sebességnél, ezért a Nap első mesterséges bolygója lett 450 napos keringési idővel. A kapcsolatot 62 órán keresztül, a Földtől 597 000 kilométerig sikerült fenntartani. A kémiai akkumulátorok kimerülésével az aktív kapcsolat január 5-én megszűnt.
A stabilizált, nagyjából gömb alakú űrszonda hasznos tömege 362 kilogramm. Átmérője 90 centiméter, burkolata alumínium és magnézium ötvözete. Külső felületén volt elhelyezve a magnetométer és hat rúdantenna. A gömb belsejében nitrogéngáz segítségével 20 °C-ot biztosítottak. Belsejében helyezték el a rádióadót, az akkumulátorokat, a műszerek elektronikus egységeit. Műszerei: belső és külső hőmérséklet mérő, kozmikus sugárdetektor, mikrometeorit-érzékelők, négy töltöttrészecske-csapda, magnetométer és Geiger–Müller-számláló.
Remove ads
- A Luna–1 lett az első mesterséges bolygó.
- Új adatot szolgáltatott a Föld magnetoszférájáról és a bolygóközi térről.
- Megmutatta, hogy a holdnak nincs magnetoszférája.
- Új adatokat szolgáltatott a napszélről.
- Almár Iván: Űrhajózási Lexikon – 1981. Akadémia Kiadó/Zrínyi Katonai Kiadó ISBN 963-05-2348-5
A Wikimédia Commons tartalmaz Luna–1 témájú médiaállományokat.
- Luna-1. zarya.info. [2012. december 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 18.)
- Luna-1. ib.cas.cz. [2013. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 10.)
- Luna-1. nasa.gov. [2013. február 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 12.)
|
Elődje: |
Luna-program |
Utódja: |
Remove ads
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
Remove ads