Lucrezia Borgia (opera)

A Lucrezia Borgia, Gaetano Donizetti kétfelvonásos operája, prológussal. Szövegét Victor Hugo regénye nyomán Felice Romani írta. Az opera első bemutatójára 1833. december 26-án került sor a milánói Scalában. Magyarországon először 1839. augusztus 31-én mutatták be a pesti Nemzeti Színházban, magyar nyelven.

Ez a szócikk Donizetti operájáról szól. Hasonló címmel lásd még: Borgia Lukrécia modenai hercegné.

Lucrezia Borgia
opera
Eredeti nyelv	olasz
Alapmű	Lucrèce Borgia
Zene	Gaetano Donizetti
Librettó	Felice Romani
Felvonások száma	2 felvonás 1 prológus
Főbb bemutatók	1833. december 26.
A Wikimédia Commons tartalmaz Lucrezia Borgia témájú médiaállományokat.

Szereplők

Szereplő	Hangfekvés	Az ősbemutató szereposztása
Alfonso D’Este, Ferrara hercege	basszus	Luciano Mariani
Lucrezia Borgia	szoprán	Henriette Méric-Lalande
Maffio Orsini	alt	Marietta Brambilla
Gennaro, fiatal velencei nemes	tenor	Francesco Pedrazzi
Jeppo Liverotto, fiatal velencei nemes	tenor	Napoleone Marconi
Don Aposto Gazella, fiatal velencei nemes	basszus	Giuseppe Visanetti
Ascanio Petrucci, fiatal velencei nemes	bariton	Ismaele Guaita
Oloferno Vitellozzo, fiatal velencei nemes	tenor	Giuseppe Vaschetti
Rustighello, Don Alfonso szolgája	tenor	Ranieri Pochini
Gubetta, Lucrezia szolgája	basszus	Domenico Spiaggi
Astolfo, Lucrezia szolgája	tenor	Francesco Petrazzoli
Katonák, nemesek, szerzetesek.

Cselekmény

• Helyszín: Velence és Ferrara
• Idő: a 16. század eleje

Előjáték

Előkelő ifjak egy csoportja Velence küldötteként Ferrarába, a hercegi udvarba készül. Köztük van Gennaro is, akinek senki sem ismeri származását. A történet szerint egy szegény nápolyi halász nevelte föl, de mégsem szűkölködött soha semmiben. Egy alkalommal ismeretlen harcos kereste meg, kardot, vértet, valamint egy gyönyörű lovat hozott a számára, és egy levelet, amelyet anyja írt. Ebben arra figyelmeztette, hogy soha ne érdeklődjön származása után, mert az veszélybe sodorja. Elutazásuk előtt az ifjak egy mulatságot szerveznek, amelyen kibeszélik az általuk gyűlölt Borgiákat, közöttük a ferrarai herceg mostani, sorrendben negyedik felségét, Lucreziát. Míg Gennara pihen, Orsini elmeséli a többieknek, hogyan mentette meg egykoron őt az ifjú a támadóktól, s hogy egy titokzatos jóslat közös halálukat jövendölte meg. A sötétség leszálltakor gondola siklik a palota lagúna felőli kapujához és egy álarcos hölgy lép ki belőle. Egyenesen a teraszon szendergő Gennaróhoz lép és gyengéden megsimogatja. Lucrezia Borgiát rejti az álarc, Gennaro az ő korábbi házasságból született fia, titkát azonban rajta kívül senki sem ismeri. Az asszonyt több titokzatos árny figyeli: férje, annak megbízottja Rustighello, valamint Lucrezia kémei. A herceg Gennaróban fiatal vetélytársát véli és jól tudja, hogy a fiú is tagja a velencei küldöttségnek. Amikor az álmából ébredő fiú meglátja maga előtt a csodálatosan szép asszonyt, bókolni kezd neki, de, mint mondja, szívében anyjáé az első hely, akit még sosem látott. Visszatérő barátai, közöttük Maffio Orsini felismerik Lucreziát, óvják tőle Gennarót, sőt Orsini nyilvánosan bátyja és barátai gyilkosának, méregkeverőnek nevezi az asszonyt. Lucrezia álarcát gyorsan visszatéve gondolájába lép, visszaszólva arra kéri Gennarót, hogy ne higgyen a vádaknak, s vigyázzon életére.

Első felvonás

Gennaro kibérel Ferrarában egy előkelő házat. A herceg emberei folyamatos megfigyelés alatt tartják és azt is jelentik uruknak, a hercegnek, hogy Lucrezia többször is meglátogatta a fiatalt. A féltékeny herceg elfogatja Gennarót és úgy határoz, hogy Lucrezia választhat a kivégzés módja között: bakó vagy méreg. Az asszony az utóbbit választja, ám miután a fiú a herceg láttára kiissza a mérgezett bort, az asszony titokban ellenmérget ad be, így megmenekül. Az asszony segítségével sikerül kimenekülnie a hercegi palotából

Második felvonás

A herceg értesül Gennaro meneküléséről Megtudja, hogy egy hercegnőnél fogja az éjszakát tölteni, s elhatározza, hogy rajtaüt és kivégzi. Lucrezia szintén a hercegnőhöz készül. Bosszút akar állni a velencei nemeseken, akik annak idején kigúnyolták és megszégyenítették. Előzőleg névtelen levelet küldött fiának amelyben megírta, hogy megmérgezték, de egy titokzatos jótevője megmentette, s hogy veszélyben az élete, meneküljön. Gennaro azonban nem hisz a levélnek és marad. Lucrezia előkészületei a hatásosabbak. A velencei ifjak gyanútlanul isznak a mérgezett borból. Az embereivel rájuk törő Lucrezia döbbenten fedezi fel hogy fia is közöttük van. Felszólítja, hogy vegye be az ellenmérget, ám a fiú erre nem hajlandó, ha barátainak meg kell halnia. Ekkor Lucrezia feltárja, hogy ő az anyja, és hogy Gennaro is Borgia. A fiú végül beveszi az ellenszert, de már késő, anyja karjaiban meghal. A fegyvereseivel megérkező Alfonso már csak a halott Gennarót találja. Lucrezia gyermeke testére borulva, szinte eszét vesztve tudatja vele, hogy saját gyermekét ölte meg.

Híres áriák, kórusművek

• Nella fatal di Rimini - Orsini elbeszélése, majd a Borgiákról énekelt gúnydala (előjáték)
• Com’ e bello! Quale incanto - Lucrezia cavatinája (előjáték)
• Di pescatore ignobile - Gennaro áriája (előjáték)
• Ama tua madre e tenero - Lucrezia és Gennaro kettőse (előjáték)
• Maffio Orsini, signora, son io - hatos (előjáték)
• Vieni, la mia vendetta - Alfonso áriája és cabalettája (első felvonás)
• II segreto per esser felici - Orsini bordala (második felvonás)

Források

• Ashbrook, William. Donizetti and His Operas. Cambridge University Press (1982). ISBN 0-521-27663-2

• Zeneportál
• Operaportál