Lantpert vagy Landfried (630 előtt - 680) a Bajor Hercegség hercege 680-ban.
Lantpert | |
Bajorország hercege | |
Uralkodási ideje | |
680 – 680 | |
Elődje | I. Theodo |
Utódja | II. Theodo |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Agilolfing-ház |
Édesapja | I. Theodo |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Lantpert az Agilolfing-házból származott, apja I. Theodo herceg, anyja Gleisnod (II. Gisulf, Friuli longobárd hercegének lánya) volt.
Az utóbb szentté avatott Emmeram püspök 649-ben érkezett a regensburgi hercegi udvarba és három évig volt Theodo vendége. Ez idő alatt tiszta, szűzies életmódjáról vált ismertté. 652-ben Theodo lánya, Uta bevallotta neki, hogy teherbe esett az egyik udvaronctól, Sigipaldustól. Emmeram azt mondta, hogy nyugodtan mondja őt az apának, mert úgyis római zarándoklatra készült. Röviddel indulása után a lány megvallotta terhességét és megbeszélésük szerint Emmeramot vádolta a megrontásával. Fivére, Lantpert azonnal a püspök után eredt és amikor utolérte gúnyosan üdvözölte: "Üdv, püspök és sógor!" (Aie, episcope et gener noster!); ezután megkínozta és meggyilkolta Emmeramot.
Apja halála után Lantpert lett a bajorok hercege, de a frank királyok nem tűrték, hogy egy püspökgyilkos üljön a trónon, ezért nyomásukra elűzték Lantpertet, aki az avaroknál talált menedéket, egészen haláláig. Utóda II. Theodo lett.
Források
- Wilhelm Störmer: Die Baiuwaren. Von der Völkerwanderung bis Tassilo III. 2. Auflage. Beck, München 2007, ISBN 978-3-406-47981-6.
- Béla Miklós Szőke: Die Donau und die letzten Tage des awarischen Khaganats. In: Archaeolingua. Ten Thousand Years along the Middle Danube. Budapest 2011, S. 267.
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Lantpert (Bayern) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.