Remove ads
Gróf Lamberg Ferenc Fülöp (Franz Philipp von Lamberg) (Mór, 1791. november 30. – Buda, 1848. szeptember 28.) császári-királyi altábornagy (k.k. Feldmarschallleutnant). Rövid ideig tartó, de jelentős szerepet játszott az 1848–1849 évi magyar szabadságharc történetében.
| Lamberg Ferenc Fülöp | |
 | |
| Josef Kriehuber litográfiája (1848) | |
| Született | 1791. november 30.[1][2] Mór, Lamberg Kastély |
| Elhunyt | 1848. szeptember 28. (56 évesen)[1] Buda |
| Állampolgársága | |
| Házastársa | Karoline von Hoyos[3] |
| Gyermekei |
|
| Szülei | Luzénszky Mária Borbála Philipp Joseph, Graf von Lamberg |
| Foglalkozása |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lamberg Ferenc Fülöp témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Remove ads
Karintiából származó nemesi családban született. Apja, gróf Lamberg Fülöp József (1748–1807), császári és királyi kamarás, földbirtokos, anyja, báró luzsnai és reglicei Luzsénszky Borbála (1771–1843) volt.[4] Anyai nagyszülei, báró luzsnai és reglicei Luzsénszky György (1721–1773), nagybirtokos, és gróf karancsberényi Berényi Erzsébet (1735–1823) voltak. Apja, Lamberg Fülöp József gróf 1780. január 7-én Mária Terézia magyar királynőtől, indigenátust, avagy magyar nemesség honosítást nyert.[5] A gróf Lamberg család fő vonala 1931-ben halt ki, mellékágai ma is élnek.
Lamberg Ferenc Fülöp gróf fiatal korában 1810-ben lépett be a Császári-Királyi Hadsereg (Kaiserlich-Königliche Armee). 1834-től vezérőrnagyi, 1842-től altábornagyi rangban szolgált. 1834-től a Magyarországon állomásozó császári-királyi csapatok vezérkari főnöke lett. Lamberg a császári-királyi tisztek között ritkán tapasztalható módon – közírói tevékenységet is folytatott. Eleinte a pozsonyi Hírnök című lapban publikált írásokat, később több könyvet is megjelentetett, német és magyar nyelven is. Legismertebb magyar nyelvű könyve, a Még egy Terra Incognita. Ismeretek 's tudnivalók az ausztriai birodalom nem magyar [nyelvű] tartományairól[6] című, 1841 márciusában Pozsonyban jelent meg. 1844-ben szóba került még magyar tudományos akadémiai tagsága is, de ez nem valósult meg.
Az első felelős magyar kormány megalakuláskor a magyarországi főhadparancsnokság (k.k. Generalkommando in Ungarn) pozsonyi hadosztályának parancsnoka volt. Az alakuló magyar hadseregnek égetően szüksége volt tapasztalt vezénylő tábornokokra, ezért Mészáros Lázár hadügyminiszter igyekezett őt rávenni a magyar kormány szolgálatára, de nem járt sikerrel. Mészáros emlékiratai szerint Lamberg „az új alkotmánynak inkább ellensége, mint barátja volt … arról a legnagyobb ellenszenvvel nyilatkozott”.
1848. szeptember 25-én a bécsi udvar – Jellasics horvát bán sikeres magyarországi előnyomulása miatt – Magyarország katonai parancsnokává és ideiglenes nádorává nevezte ki Lamberg Ferencet. A kinevezés magyar miniszter(elnök)i ellenjegyzés nélkül történt, ezért szeptember 27-én a magyar országgyűlés érvénytelennek nyilvánította azt. A gróf hivatalának átvételére, a miniszteri ellenjegyzés megszerzése végett szeptember 28-án érkezett a magyar fővárosba. Találkozni akart a kormány tagjaival, és kissé naiv módon a neki járó katonai kíséret nélkül Batthyány Lajost kezdte keresni. Batthyány miniszterelnök viszont éppen őhozzá tartott, a hadsereg állomáshelyére – mert feltételezte, hogy Lamberg a magyarországi császári-királyi csapatok újdonsült főparancsnokaként először odamegy –, hogy a kinevezést a kormány fejeként ellenjegyezni tudja, ezért nem tartózkodott a fővárosban. A Jellasics fővárosba érkezésétől tartó, feldühödött tömeg a pest-budai hajóhídon felismerte, és kegyetlenül meggyilkolta Lamberget, még a holttestét is meggyalázta.
Ezt követően írta Petőfi Sándor az egyik legradikálisabb költeményét.
Lamberg szivében kés, Latour nyakán
Kötél, s utánok több is jön talán,
Akasszátok föl a királyokat!…
Hatalmas kezdesz lenni végre, nép!
Ez mind igen jó, mind valóban szép,
De még ezzel nem tettetek sokat –
– Petőfi Sándor: Akasszátok föl a királyokat!
Lamberg halála új szakaszt nyitott a magyar szabadságharc történetében, mert végérvényesen kizárta a békés megegyezés lehetőségét. Közvetlen kiváltó oka volt annak, hogy az uralkodó – akihez ekkorra Lamberg halálhíre már megérkezett, a pákozdi csatavesztés híre azonban még nem – október 4-én „feloszlatta” a magyar országgyűlést, és Magyarország katonai és polgári kormányzójává Jellasics bánt nevezte ki.
Remove ads
Lamberg Ferenc Fülöp gróf feleségül vette Bécsben 1828. április 19-én gróf Hoyos Karolinát (Bécs, 1811. május 3. – Bécs, 1875. április 19.), akinek a szülei gróf Hoyos János Ernő (1779–1849) nagybirtokos, és gróf Maria Theresia von Schlabrendorff (1781–1862) voltak.[7] A házasságukból született:
- gróf Lamberg Ernestine (1829–1874). Férje, temerini Szécsen Antal (1819–1896)
- gr. Lamberg Karoline (1830–1883). Férje, gróf Alphons von Wimpffen (1828–1866)
- gr. Lamberg Ferenc Irme (1832–1901). Neje, gróf Anna Maria von Lamberg (1837–1897)
- gr. Lamberg Maria Theresia (Sarolta) (1833–1876). Férje, gróf Alphons von Mensdorff-Pouilly (1810–1894)
- gr. Lamberg Terézia (1836–1913). Férje, gróf Franz Ludwig von Meran (1839–1891)
- gr. Lamberg Fülöp (1838–1874). Neje, báró Marie von Wenckheim (1848–1900)
- gr. Lamberg Henrik (1841–1929), lovas tábornok. Neje, herceg Eleonore zu Schwarzenberg (1858–1938)
Remove ads
Remove ads
Remove ads
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
Remove ads