Ladomér (település)

Ladomér (szlovákul: Ladomirov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában.

Ladomér (Ladomirov)
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Szinnai
Rang	község
Első írásos említés	1567
Polgármester	Miroslav Kacarabčin
Irányítószám	067 71
Körzethívószám	057
Forgalmi rendszám	SV
Népesség
Teljes népesség	267 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	21 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	308 m
Terület	15,24 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 55′ 40″, k. h. 22° 17′ 50″48.927777777778, 22.297222222222
Ladomér weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ladomér témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
Sablon Wikidata Segítség

Nem tévesztendő össze a következővel: Garamladomér.

Fekvése

Szinnától 19 km-re délkeletre, a Luh-patak partján fekszik.

Története

1567-ben említik először.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LADOMÉR. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Vladár Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik n. ny. Kolonicza, n. k. Mihajlóhoz is 1/2 órányira. Hegyes, kavitsos, sovány agyagos földgye két nyomásbéli, zabot leg inkább, középszerűen pedig árpát, kölest, tatárkát, és krompélyt terem, erdeje van, legelővel bővelkedik, piatza Ungváron, és Homonnán.”^[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Ladomér, orosz falu, Zemplén vmegyében, Szinna fil. 8 r., 430 g. kath., 14 zsidó lak. Görög paroch. templom. 692 hold szántóföld. Erdő. F. u. Vladár.”^[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Ladomér, ruthén kisközség 83 házzal és 450 lakossal, kik mindannyian görög katholikusok. Postája Ublya, távírója és vasúti állomása Kisberezna. A homonnai uradalomhoz tartozott, de 1774-től a Vladár család volt a földesura, míg most gróf Hadik-Barkóczy Endrének van itt nagyobb birtoka. Gör. kath. temploma a mult század elején épült.”^[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1939 és 1945 között ismét Magyarország része.

Népessége

1910-ben 471, túlnyomórészt ruszin anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 376 lakosából 321 szlovák és 45 ruszin volt.

2011-ben 313 lakosából 206 szlovák és 61 ruszin volt.

Nevezetességei

• A falu görögkatolikus fatemplomáról nevezetes.

Híres személyek

• Itt született 1856-ban Riedl Frigyes irodalomtörténész.
• 1864-ben itt született Hodinka Antal történész, a magyarországi ruszinok világhírű kutatója.