(1920-2007) erdélyi magyar költő, író, szerkesztő, publicista, tanár, politikus From Wikipedia, the free encyclopedia
Létay Lajos (Aranyosrákos, 1920. január 23. – Kolozsvár, 2007. szeptember 26.) erdélyi magyar költő, író, szerkesztő, publicista, tanár, képviselő, Létay László műépítész apja.
Létay Lajos | |
Horváth László felvétele | |
Született | 1920. január 23. Aranyosrákos |
Elhunyt | 2007. szeptember 26. (87 évesen) Kolozsvár, |
Állampolgársága | román |
Házastársa | Lőrinczy Edit (1945-2007) |
Gyermekei | Létay László (1954) |
Szülei | Létay Domokos Komjátszegi Gizella |
Foglalkozása | költő, író, szerkesztő, tanár, képviselő |
Tisztsége | romániai országgyűlési képviselő (1969–1989) |
Iskolái | I. Ferdinánd Egyetem (1939-1940) Ferenc József Tudományegyetem (1940-1944) |
Kitüntetései | Román Népköztársaság Állami Díja (1954) A Romániai Írók Szövetségének díja (1986) |
Sírhelye | Házsongárdi temető |
A Wikimédia Commons tartalmaz Létay Lajos témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Létay Lajos 1920. január 23-án született Aranyosrákoson Létay Domokos és Komjátszegi Gizella gyermekeként.
Egyetemi tanulmányait a I. Ferdinánd Egyetemen kezdte Kolozsváron, 1939–1940 között. 1940–1944 között a Ferenc József Tudományegyetem hallgatója volt Kolozsváron.
1944–1948 között a kolozsvári unitárius főgimnáziumban, 1948–1953 között pedig a 2. sz. gimnáziumban irodalomtanár volt. 1953–1956 között a Kolozsvári Állami Magyar Színház irodalmi titkára volt. A Világosság, az Erdély, az Utunk munkatársaként tevékenykedett, valamint az Irodalmi Almanachot és Dolgozó Nőt szerkesztette. 1958–1990 között az Utunk főszerkesztőjeként működött. Parlamenti képviselő, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja volt. 1990-ben vonult nyugalomba.
Nyugdíjasként is részt vett az irodalmi közéletben, író-olvasó találkozókon szerepelt, a 2003-as zetelakai író-olvasó találkozó fiatal résztvevőinek alkotásai örömmel töltötték el, biztosítva látta az irodalom jövőjét az erdélyi magyarság körében.[1] Kolozsvárt érte a halál. Mielőtt szülőfalujában, Aranyosrákoson végső nyugalomra helyezték, a Házsongárdi temető kápolnájában búcsúztatták szerettei, barátai, ismerősei. Bálint Benczédi Ferenc unitárius lelkész a szellemi, lelki emberre emlékezett, Szilágyi István búcsúztatóját pedig Rekita Rozália színművésznő olvasta fel. Az író búcsúztatóbeszédében röviden ismertette az író, költő, szerkesztő életrajzát Kolozsvárra kerülésétől kezdve. 2007. október 3-án helyezték örök nyugalomra az aranyosrákosi temetőben.
Halk szavú lírikusként indult az Erdélyi Helikon, Keleti Újság és a Termés hasábjain. Költészetének eredendő jegye az aranyosrákosi emlékekben gyökerező családias idill, a nosztalgiával telt elégia s mindezzel egybehangzó impresszionista képalkotás. Ez a líra később a rímes publicisztikának adott helyet, kiváltva Földes László bírálatát, amiért "a való világ helyett a tükrözött világot szemléli..." Maradandó értékűvé gyermekversei váltak. Publicisztikája az erdélyi hagyományok, író-barátságok, utazások, iskola- és falulátogatások szubjektív, életképszerű vallomásait rögzíti.
1945-ben feleségül vette Lőrinczy Editet. Egy fiuk született; László (1954).
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.