Križnica
település Horvátországban From Wikipedia, the free encyclopedia
Križnica falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében. Közigazgatásilag Pitomacsához tartozik.
Križnica | |
Közigazgatás | |
Ország | Horvátország |
Megye | Verőce-Drávamente |
Község | Pitomacsa |
Jogállás | falu |
Irányítószám | 33405 |
Körzethívószám | (+385) 33 |
Népesség | |
Teljes népesség | 76 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 106 m |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 58′ 18″, k. h. 17° 21′ 27″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Križnica témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
Verőcétől légvonalban 15, közúton 26 km-re északra, községközpontjától légvonalban 9, közúton 11 km-re északkeletre, Nyugat-Szlavóniában, a Dráva bal partján, közvetlenül a magyar határ mellett fekszik. Az országhatárt itt nem a Dráva, hanem a Rinya-patak képezi, mely ezen szakaszon eredetileg a Dráva egyik holtága volt (a 18. században a folyó még ebben a mederben folyt), ezért a Dráva bal partján fekvő település még Horvátország része. A patak itt a Dráva régi medrét követve öt nagy kanyart ír le és a település határának nagyobbik része a patak és a folyó közé szorult, míg egy kisebb része a Dráva jobb partjára esik.
Története
1885-ben a mai faluhoz tartozó terület 890 katasztrális holdat tett ki, melynek legnagyobb részét erdő borította. A bal parti részen régen négy lakott telep osztozott: Đuretina a Dráva jobb oldali mellékvize, a Struga-csatorna mellett, Banov brod a pitomacsai Dravska utca végének folytatásában, tőle északra a Dráva mellett Šaštano polje, míg a folyó melletti kompátkelőnél Brestić feküdt. Ezek mára jóval kisebbek lettek, mint egykor voltak. A Dráva túlpartján a mai Križnica területén meg kell említeni Franjićeva jada és Uska luka nevű területeket, melyek akkoriban a babócsai Somssich grófok és a szintén babócsai Prinke család birtokai voltak. Még 1880 előtt erre a területre Magyarország területéről 174 magyar ajkú lakost telepítettek be. Ezzel létrejött a mai település központja.
A településnek 1880-ban 174, 1910-ben 179 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 95%-a magyar, 5%-a horvát anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A második világháború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1967/68-ban a kompátkelőhely mellett a Dráván át 250 méter hosszú gyaloghidat építettek, ezzel csökkent a település elszigeteltsége a szomszédos horvát területektől. 1991-ben csaknem teljes lakossága (98%) horvát nemzetiségű volt. 1993-tól Verőce-Drávamente megye és Pitomacsa község része. 2003-ban aszfaltozták a Pitomacsától a kompátkelőig, illetve az átkelőtől a faluig vezető utat. 2011-ben a településnek 128 lakosa volt. Križnica mára egyre inkább üdülőtelepüléssé válik, mivel a Drávát és néhány környező területet természetvédelmi területté nyilvánították.
Lakossága
(1880-ban Uska Luka néven. 1931-ig településrészként.)
Nevezetességei
- A település területének nagy része természetvédelmi terület sokszínű állat és növényvilággal. Különösen halakban, madarakban gazdag. A Dráva közvetlen környezetén kívül védett területek a Jelkuš, a Širinski otok és a Vir-mocsár.
- Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt kápolnája 1999-ben épült.
Oktatás
A falu iskolája 1938-ban nyílt meg a Prinke család egykori istállójának épületében. Az iskola ma már nem működik, a tanulók Pitomacsára járnak iskolába.
Jegyzetek
Források
További információk
Irodalom
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.