Remove ads
Kovács Zoltán (Kolozsvár, 1913. szeptember 30.[1] – Kolozsvár, 1999. június 30.) festőművész. Nevéhez fűződik Erdély művészeti főiskolájának, a kolozsvári Magyar Művészeti Intézetnek a megalapítása (1948).[2]
| Kovács Zoltán | |
| Született | 1913. szeptember 30. Kolozsvár |
| Elhunyt | 1999. június 30. (85 évesen) Kolozsvár |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Koós Zsófia |
| Foglalkozása | festőművész, pedagógus |
| Sírhelye | Házsongárdi temető |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
.jpg)
Szülővárosában végezte a Római Katolikus Főgimnáziumot (1928), a nagybányai Szabad Festőiskolában Krizsán János tanítványa, a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Réti Istváné; itt szerzett diplomát (1942). Tanító a dési Kodorvölgyben (1942–44), közben megrendezte Kolozsvárt első önálló kiállítását, amelyről Entz Géza és László Gyula írt elismeréssel. A második világháború után a Magyar Művészeti Intézet, majd a Ion Andreescu Képzőművészeti Intézet tanára, rektora, míg állásától meg nem fosztották (1948–51).
Egyéni kiállítása volt az Ateneul Român kiállítási termében Bukarestben (1948); újabb gyűjteményes kiállítására csak 1991-ben kerülhetett sor Kolozsvárt.
Az erdélyi képzőművészet élvonalbeli alkotója, az új festészeti törekvések egyik úttörője. Tájképeit, urbánus tájait a szimbólumok és metaforák teremtő erejével alkotta meg, elutasítva az élmények azonnali rögzítésének az impresszionizmustól örökölt módszerét. Már első kiállításán feltűnt új színt hozó, dekoratív hatású s a monumentális művészet felé igazodó festészetével (Szent László-freskóterv; belső-erdélyi tájak). Az erdélyi kultúra hagyományait, értékeit s a történelem során reá leselkedő veszélyeket idézte meg festményein (A Fellegvár alatt; Sztánai házak; A hír).
Monumentális műve volt a kolozsvári Ursus vendéglő reneszánsz kori termét díszítő beszédes hat falképe, Erdély három népét és a Kincses Város egykori ötvös-, kőfaragó- és nyomdászmesterségét megelevenítő jelképes alakokkal. Értékelő viták ellenére (1957) ezeket a freskókat utóbb a diktatúra idején lemeszeltették. A kolozsvári Carbochim Üzem klubterme számára készültek el secco falképei (1962), az Egyetemi Diáknegyedben hatalmas mozaikfala jelzi művészetének korszerűségét (1971).
Remove ads
- 1943, 1946 • Vármegyeház, Kolozsvár
- 1947 • Bukarest
- 1991 • Képzőművészeti Galéria, Kolozsvár
- 2007 • Egyszerű emberek - Kovács Zoltán festőművész kiállítása Művelődési Központ, Bonyhád
- A történelmi Kolozsvár (enkausztika, 1957, Kolozsvár, Ursus söröző, elpusztult)
- Secco falkép (1962, Kolozsvár, a Carbochim üzem klubterme)
- Ifjúság (mozaikfal, 1971, Kolozsvár, egyetemi diáknegyed)
- Entz Géza: Egy fiatal erdélyi festő. Ellenzék 1943. március 8.
- László Gyula: Kovács Zoltán képeinek kiállítása. Erdélyi Múzeum 1943/1.
- Márkos András: Művészet és városszépítés. Előre 1957. július 30. *Benkő Samu: Festői szóval a világ dolgairól. Beszélgetések Kovács Zoltánnal. Új Élet 1972/7, 8.
- Bajor Andor: Az Ursus söröző díszei. Előre 1973. máj. 20.
- Balogh Edgár: Freskók nyelvén. Közli Acéltükör mélye. 1982. 125-27. *Murádin Jenő: Ötven év után. Új Művészet, Budapest, 1991/12.
- Páll Árpád: Kovács Zoltán gyűjteményes. Helikon 1991/13.
Remove ads
.svg){kind=small}
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
Remove ads