(1933-2012) magyar villamosmérnök, számítástechnikus, informatikus From Wikipedia, the free encyclopedia
Kovács Győző (Szekszárd, 1933. február 27. – Budapest, 2012. december 18.) magyar villamosmérnök, számítástechnikus, informatikus, az informatikai kultúra jeles terjesztője.
| Kovács Győző | |
 | |
| Kovács Győző ismeretterjesztő előadása közben (2011) | |
| Született | 1933. február 27. Szekszárd |
| Elhunyt | 2012. december 18. (79 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | villamosmérnök, számítástechnikus, informatikus |
| Iskolái | Budapesti Műszaki Egyetem (–1957) |
| Kitüntetései | Hevesi Endre-díj (2011) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Származása miatt nem vették fel az egyetemre csak miután egy évig munkásként dolgozott. 1957-ben a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karán a gyengeáramú tagozaton végzett. Az egyetem elvégzése után az MTA Kibernetikai Kutató csoportjához került tudományos segédmunkatársnak, Tarján Rezső vezetése alatt.[2]
Dömölki Bálint mellett nagy szerepe volt az első magyar számítógép, az M–3-as létrehozásában.
1959-ben kinevezték az első magyarországi számítóközpont vezetőjének. 1960-61-ben segédkezett Temesváron üzembe helyezni az első román számítógépek egyikét, a MECIPT-1-et. Ugyancsak ettől kezdve rendszeres előadásokat tartott a számítógépekről a budapesti közgazdaságtudományi egyetemen, és egyetemi tankönyveket írt. Az 1960-61-es tanévben Grigore Moisil professzor meghívására az első számítástechnikai előadásokat tartotta franciául a Bukaresti Egyetemen. 1963-ban az URAL-2 számítógép átvételére három hónapos tanulmányúton vesz részt Penzában, az URAL-gyárban, a következő évben az MTA Számítóközpontjában üzembe állítják az URAL-2 számítógépet.[2]
1975–1985 között a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság főtitkára, 1985-től 1990-ig, majd 1993-tól folyamatosan alelnökként tevékenykedett. 1981-ben kinevezték az első magyarországi PC-gyár, az SzKI alapította Sci-L igazgatójává.[3]
1983–1990 között Könyves Tóth Pállal kettesben megalapították és szerkesztették az első havonta megjelenő számítástechnikai képes diáklapot, a Mikroszámítógép Magazint. 1984-ben megszervezte a Magyar Televízióban az első távtanulási tanfolyamot, a TV-BASIC-et, amelyen először lehetett távtanulási formában programozói képesítést szerezni. Nívódíjat kapott érte. 1986-ban Szekszárdon megalapította a Garay számítástechnika diákversenyeket, amelynek „élethossziglani” zsűrielnöke (a verseny jelenlegi neve: Neumann János Nemzetközi Tehetségkutató Programtermék Verseny).
1989-ben felvették a Magyar Újságírók Országos Szövetségébe, 1988-tól állandó és időleges, főleg magyar számítástechnika-történeti kiállításokat szervezett (1988-90 Nyíregyháza, 1992-97 Budapest, 1996 Budapest, 1996 Veszprém, 1997 Graz, 1997 Szeged, 1998 Budapest). 1988-1990 között a bécsújhelyi Hofbauer GesMbH külkapcsolatokért felelős menedzsere.
1990-től nyugdíjasként fáradhatatlanul és szünet nélkül előadásokat tart, tudománytörténeti cikkeket és könyveket ír, konferenciákat szervez és konferenciákon vesz részt, teleház-mozgalmat szervez. 1999-ben az INFO ’99 kiállítás magyar számítástechnika-történeti kiállításának a kigondolója és szervezője.
Neumann János életének és munkásságának legalaposabb ismerője és emlékének ápolója. A Neumann centenáriumi év (2003) fő szervezője, a jubileumra létrehozott kiállítás (100 éve született Neumann János, Természettudományi Múzeum, 2003) szakmai vezetője. A tárlat alapján az ország több városában rendezett vándorkiállítás (Mérföldkövek a számítástechnikában címmel, az Országos Műszaki Múzeum rendezésében) szakmai vezetője. 2011-ben az Egy Géniusz ifjúkora című Neumann János-emlékkiállítás szakmai vezetője (rendezte: Képes Gábor, Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum), a kiállításhoz készült, Neumann János életéről és munkásságáról szóló tablósor és kísérőkiadvány szerzője.
A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Informatikatörténeti Fórumának (ITF) tiszteletbeli elnöke. A szegedi Informatikai Múzeum (Informatika Történeti Múzeum Alapítvány) kezdeményezője. Szerepe kiemelkedő az informatikai eszközök muzeális megőrzésében és az informatikatörténeti népszerűsítésben.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
