Kossuth utca (XV. kerület)

A Budapest XV. kerületi Kossuth utca a Csobogós utcától a Régi Fóti útig tart. Rákospalota legrégebbi utcáinak egyike.

Kossuth utca
Kossuth utcai Szentháromság kistemplom 2013
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Település	Budapest, XV. kerület
Városrész	Rákospalota
Névadó	Kossuth Lajos
Korábbi nevei	Patak sor
Földrajzi adatok
Hossza	kb. 0,5 km
Elhelyezkedése
Kossuth utca Pozíció Budapest XV. kerülete térképén
é. sz. 47° 34′ 03″, k. h. 19° 07′ 40″47.567444444444, 19.12775
A Wikimédia Commons tartalmaz Kossuth utca témájú médiaállományokat.

Fekvése

A Szilas-patak mentén fekvő ősi Palota falu patakkal párhuzamosan futó egyik főutcája. A mai utca páratlan oldala a Csobogós utcánál kezdődik, páros oldala azonban a Fő úttól számozódik. Az utca a Régi Fóti útba torkollik. Az utca páratlan oldalát az Énekes utcai lakótelep II. ütemének felépítésekor lebontották, az új panelépületeket teljesen átszámozták.^[1]

Kialakulása, története

A település ősi utcáinak egyike. Legkorábbi ábrázolása az 1775-ös Pest környékének felmérése című (eredetileg német nyelvű) térképén található,^[2] de a Kossuth utca felbukkan az első katonai felmérés 1763 és 1787 között készült^[2] szelvényén is. Az utca mai páratlan oldalának telkei kezdetben egész a Szilas-patakig húzódtak, a lakóépületek pedig az utca frontján helyezkedtek el.^[3] Később a XIX. században zajlott telekmegosztások folytán a patak felé eső telkek elérhetősége érdekében egy új közterületet nyitottak közvetlenül a patak mellett. Ez a kis utcácska - a Kossuth utca régi házainak zömével együtt - 1982-ben tűnt el, amikor megkezdték az Énekes utcai lakótelep második ütemének építését. Az utca közepén a térképek szerint egy szigetszerű telek is volt, amit az utca két oldalról körülölelt. 1979-1987 között épült fel az Énekes utcai lakótelepnek nevezett épületegyüttes,^[4] melynek I. üteme az Énekes, II. üteme a Kossuth utcában helyezkedik el. Ennek építése során bontották le az utca páratlan oldalának épületeit a múzeum, és a református templom és a katolikus kistemplom kivételével. A megye úthálózatának 1874-es állapotát mutató térképen már szerepel^[5] az az Újpesttől Gödöllőig tartó országút, melynek rákospalotai nyomvonalának egy szakaszát a Kossuth utca adta (a Fő út és a Régi Fóti út mellett. Ez az út később a 201-es, majd 26-os számot kapta, jelenlegi vonalvezetése azonban a Kossuth utcát elkerüli).

Elnevezése

Az utca eredeti neve Patak sor (Pataksor) volt. Az utcanévlexikon szerint a Kossuth utca elnevezés 1893-ban született.^[6] A kor szokásainak megfelelően Kossuth Lajosnak csak a vezetékneve került rögzítésre utcanévként, tehát a Kossuth Lajos utca megnevezés téves.

Tömegközlekedés

Bár az utca nevét viseli a Fő út végén található busz- és villamosvégállomás, magán a Kossuth utcán kevesebb járat halad át: az 5-ös, 104-es, 104A 204-es, 231-es járatok útvonala vezet az utcán, míg más járatok csak érintik azt.

Jelentős épületek

Az utca páratlan oldalán, kb. a Kismező utcával szemben állt a tűzoltótorony, melyet az I. világháború időszakában bontottak le. A torony tövében volt a község egyik ismer műintézménye, a Rongyos kocsma is.

• 1. sz. A Rákospalota-Óvárosi Református Egyházközség temploma, az ún. tűtornyos templom. Az erdélyi hatásokat mutató templomot Csaba Rezső tervei alapján építették, és 1942-ben szentelték fel. A templom a Fő út torkolatával szemben áll, mintegy az út lezárásaként.

Református óvoda építés állapota 2021. 03. 20-án

Református óvoda kivitelezése

• 10. sz. A régi templom felújítását az 1930-as években tervezték, azonban a munkálatok megkezdésekor észlelték, hogy a szakrális épület menthetetlenül rossz állapotban van, le kellett bontani.^[7] A megmaradt református iskolát - melyben 1986-ig végeztek oktatási tevékenységet - végül 2016-ban bontották le. 2020. 11. 03-án a Rákospalota-Óvárosi Református Egyházközség megbízásából a Bamax Work Építőipari Kft. elkezdte kivitelezni a régi épület helyére felépíteni egy református óvodát, aminek az elkészülésének a várható ideje 2021.09.15-e lesz. Március közepei állapotok alapján már ott tart az építkezés, hogy a tetőt felhúzták.
• 39-41. sz. A Szentháromság kistemplom a település legrégebbi ma is álló templomépülete. Jelenlegi barokk stílusát 1735-ben nyerte el, tornyát 1804-ben építették^[8]
• 55. sz. Volt iskolaépület, majd 1960-tól 1983-ig a Rákospalotai Múzeum épülete. Az épületet eredetileg a lakótelep építésekor le akarták bontani, a közművelődési dolgozók széles körű összefogására volt szükség, hogy megmeneküljön.^[9]

Jegyzetek

1. A lakótelep felépítését követően a telekstruktúra is megváltozott, a kevés számú eredeti épületből megmaradt régi iskola és múzeum címe eredetileg Kossuth utca 39. volt, mai címe: Kossuth utca 55.
2. Ádám Ferenc: Palota a korai katonai felméréseken. Helyem Házam Palotám, II. évf. 2–3. sz. (2016. augusztus) 83. o.
3. Erhárd Ágost főmérnök:Rákospalota belsősége térkép 1860 - Rákospalotai Múzeum ltsz.: 2010.10.1
4. Rátonyi Gábor Tamás (Palotabarát): A XV. kerület lakótelepei (magyar nyelven). Budapest, XV. kerületi blog, 2013. június 6. (Hozzáférés: 2013. július 8.)
5. Mészáros János: Pest megyei utak. Budapest: KPM Budapesti Közúti Igazgatósága. 1979. 32. o.
6. Mészáros György - Buza Péter - Ráday Mihály. Budapest teljes utcanévlexikona. Dinasztia Kiadó, 298. o. (2006). ISBN 963 9469 06 8
7. Rátonyi Gábor Tamás (Palotabarát): Ember, város: ifjabb Benkő István (magyar nyelven). Budapest, XV. kerületi blog, 2013. június 6. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
8. Czoma László (szerk.): Tanulmányok Rákospalota-Pestújhely történetének történetéről. Budapest: XV. kerületi Tanács. 1974. 180. o.
9. Rátonyi Gábor Tamás (Palotabarát): A Rákospalotai Múzeum épületének megmentése (magyar nyelven). Budapest, XV. kerületi blog, 2014. november 29. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)