Kossuth-mauzóleum

A Kossuth-mauzóleum a budapesti Fiumei úti sírkert egyik nevezetes síremléke, Kossuth Lajos magyar politikus nyugvóhelye. Egyben az ország legnagyobb^[1] mauzóleuma.

Kossuth-mauzóleum
Település	Budapest VIII. kerülete (Kerepesdűlő)
Cím	1086 Budapest, Fiumei út 16-18.
Építési adatok
Építés éve	1903–1909
Rekonstrukciók évei	1993–1999, 2014–2015
Építési stílus	eklektikus építészet
Tervező	Gerster Kálmán Strobl Alajos
Hasznosítása
Felhasználási terület	mauzóleum
Elhelyezkedése
Kossuth-mauzóleum Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 35″, k. h. 19° 05′ 25″47.49311, 19.09021
A Wikimédia Commons tartalmaz Kossuth-mauzóleum témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Története

Kossuth Lajos ideiglenes sírja a Fiumei úti sírkertben 1894 és 1909 között

Kossuth Lajos 1894-ben hunyt el 92. életévében az olaszországbeli Torinóban. Testét hazahozták, és Budapesten, a Fiumei úti sírkertben ingyenes, ideiglenes díszsírhelyre temették. Már ekkor felmerült egy nagyobb emlékmű építésének gondolata. A pályázatot végül csak 1900-ban írták ki. Több pályamű (építész + szobrász / pályamű) beérkezett, a következőket ismerjük:

• Gerster Kálmán és Strobl Alajos^[2]
• Hikisch Rezső és ifj. Mátrai Lajos^[3]
• Márkus Géza, Spiegel Frigyes és Kövesházi Kalmár Elza^[4]
• Schickedanz Albert és Herzog Fülöp Ferenc^[5]
• Bálint Zoltán, Jámbor Lajos és Kallós Ede^[6]
• Foerk Ernő és Füredi Richárd^[7]
• Tőry Emil és Donáth Gyula^[8]
• Komor Marcell, Jakab Dezső és Vedres Márk^[9]
• Heidelberg Sándor, Jónás Dávid és Bezerédi Gyula^[10]
• Schön Leo^[11]
• Lajta Béla, Telcs Ede és Tóth István^[12]

A nyertes párost (Gerster Kálmán építész és Strobl Alajos szobrászművész) 1902-ben hirdették ki. (Érdekesség, hogy Gerster volt az 1880-as években épült Deák-mauzóleum tervezője is.) Maga Kossuth Lajos fia, Kossuth Ferenc is ezt a pályázatot tartotta megfelelőnek. Ekkor azonban vita bontakozott ki, mert öt zsűritag – köztük Lotz Károly festőművész, Zala György szobrászművész és Lechner Ödön építész – a Bálint Zoltán–Jámbor Lajos tervezőpáros és Kallós Ede szecessziós stílusú tervét ajánlotta megvalósításra. A főváros a tiltakozások ellenére 1903-ban a Gerster–Strobl-féle terv mellett döntött. A síremlék 1903 tavasza és 1909 decembere^[13] között épült fel, Kossuth Lajost, feleségét, húgát és leányát 1909. november 25-én helyezték örök nyugalomra benne. 1914-ben elhunyt Kossuth Ferenc is, majd 1923-ban Kossuth Lajos Tódor (Kossuth Lajos másik fia) akik ugyancsak itt kaptak méltó nyughelyet.

A mauzóleum a második világháború és az 1956-os forradalom során megsérült. Ezt követően többé-kevésbé helyre állították. 1993 és 1999 között ismét részben felújították. Teljes, vizesedést megakadályozó rekonstrukciójára 2014–2015-ben került sor 415 millió forintos állami támogatásból, a Nemzeti Örökség Intézete közreműködésével. Felavatására 2015. december 9-én került sor: a megnyitó beszédet Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter mondta el.

A Kossuth-mauzóleum a Fiumei úti sírkert és egyben Magyarország legnagyobb síremléke. Az épület műemléki védelem alatt áll. Külső része állandóan, belseje alkalmanként látogatható.

Képtár

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
•