Kormos Gyula (író)

Kormos Gyula, családi nevén Székely; használta a Székely Dávid családnevet is, álnevei Rákosi Péter, Szabó Dávid (Gyergyószentmiklós, 1917. augusztus 8. – Kolozsvár, 1981. július 10.) erdélyi magyar újságíró, szerkesztő, író, műfordító.

Ez a szócikk az íróról szól. Hasonló címmel lásd még: Kormos Gyula (egyértelműsítő lap).

Kormos Gyula
Élete
Született	1917. augusztus 8. Gyergyószentmiklós
Elhunyt	1981. július 10. (63 évesen) Kolozsvár
Sírhely	Házsongárdi temető
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	próza

Életútja

A kolozsvári Unitárius Kollégiumban érettségizett (1936), elvégezte az unitárius teológiát (1941). Hitoktató lelkész Kolozsvárt (1941–44), majd újságírói pályára lépett. A Világosság (1944–50), Falvak Népe (1949–50), Művelődési Útmutató (1951–52), Utunk (1951–52), Új Élet (1968), Új Idő (1968), Igazság (1969) szerkesztője. Közben a Babeș-Bolyai Egyetemen magyar nyelv- és irodalom szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett (1962).

Első írását az Unitárius Közlöny közölte (1935), teológus korában a Kévekötés szerkesztője, a Keleti Újság és a Magyar Újság munkatársa (1938–44), riporter, könyvszemle- és jegyzetíró. 1950-ben mutatkozott be szépíróként A rovátka című elbeszélésével. Beke György így jellemzi: „Köznapi, de a hősei életében elhatározó fontosságú témák, sorsokat befolyásoló döntések térnek vissza mindegyre novelláiban és regényeiben. [...] Az azonnali segítő szándék, a közvetlen írói beavatkozás igénye nemegyszer türelmetlenné is tette tollát. Az élet konfliktusait, leginkább a közösségi és egyéni szempontok, erkölcsök, igények összeütközését, éppen mert soha nem szakadt el a nyers valóságtól, meglátta és jól látta; legfennebb, ha a közvetlen utat torlasz zárta le éppen, más írótársaihoz hasonlóan az anekdota kacskaringósabb ösvényein közelítette meg a köznapi drámákat.”

Kötetei

Sírja a Házsongárdi temetőben

• A rovátka (elbeszélés, 1950)
• A levél (elbeszélés, 1952)
• Nászajándék (elbeszélések, 1954)
• Hosszú a kaszanyél (elbeszélések, Kincses Könyvtár, 1956)
• Ketrec (színmű, 1958)
• Miske Andris hegedűje (elbeszélések, 1958)
• A hattyúk felrepülnek (ifjúsági regény, 1960)
• Nem lehet akárki (elbeszélések, 1961)
• Virágoznak a fák (színmű, 1961)
• Két füst között (elbeszélések, 1964)
• Iskola a hegyek között (regény, 1967)
• Matild néni metamorfózisa (elbeszélések, novellák, 1968)
• Küszöb (regény, 1969)
• Liviu Rebreanu (kismonográfia, Kolozsvár, 1975)

Művei román fordításban

• Zgîrietura (1950)
• Coasa e lungă (1958)
• Colivie (1958)

Műfordításai

• Marin Preda: A Moromete család I-II (1956, 1961)
• Liviu Rebreanu: Katasztrófa (elbeszélések, 1962)
• Nicolae Mărgeanu: Bűvös kör (1967)
• Francisc Munteanu: A kis szeplős (regény, 1979)

Irodalom

• Földes László: Rovátka. Utunk 1950/16.
• Dávid Gyula: A levél. Utunk 1952/34.
• Orbán Lajos: Nászajándék. Igaz Szó 1954/11.
• Oláh Tibor: Miske Andris hegedűje. Igaz Szó 1958/6.
• Berde Zoltán: A hattyúk felrepülnek. Igaz Szó 1960/8.
• Nagy István: A rossz fiú és a jó leány. Utunk 1960/49.
• Baróti Pál: Felemás életképek. Utunk 1962/15.
• Láng Gusztáv: Mi újság? Utunk 1964/41.
• Dáné Tibor: Az egyenletes mondatszerkesztéstől a regényig. Utunk 1967/20.
• Beke György: Kormos Gyula hatvan éves. Utunk 1977/32.
• Köntös-Szabó Zoltán: Elment Kormos Gyula (türelmes kalauzom a közeli múlt történelmi mellékutcáiban). Utunk 1981/29.

Források

• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés III. (Kh–M). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion. 1994. ISBN 973-26-0369-0

• Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap