Korláthelmec
település Kárpátalján, Ukrajnában, az Ungvári járásban From Wikipedia, the free encyclopedia
Korláthelmec[2] (1899-ig Putka-Helmecz, ukránul: Холмець [Holmec],[2] szlovákul: Helmec, ruszinul: Chlumec) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
| Korláthelmec (Холмець) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ukrajna | ||
| Terület | Kárpátalja | ||
| Járás |
| ||
| Község | Baranya község | ||
| Rang | falu | ||
| Alapítás éve | 14. század | ||
| Irányítószám | 89444 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 901 fő (2001)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 31′ 30″, k. h. 22° 23′ 12″ | |||
 Korláthelmec
Pozíció Kárpátalja térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Korláthelmec témájú médiaállományokat. | |||
Ungvártól 14 km-re délkeletre fekszik.
A 14. század elején települt. Első írásos említése 1313-ból származik Helmech néven.[3]
A 14. században a Helmeczy család birtoka volt. A birtokot a 15. században a Korláth család szerezte meg. A 16. század közepén az összeírások két falut is említettek, először Kis- és Nagyhelmec néven, később a személynévi eredetű Korlát- (a birtokosokról) és Hupka- előtagokkal. A két falu idővel egybeépült Putkahelmec néven.[3]
Már a 13. században is volt temploma, melyet a 17. században a reformátusok kaptak meg. A helybéliek igen korán elfogadták a kálvini tanokat. A krónikák tanúsága szerint a gyülekezet 1618-ban már anyaegyház, nincsenek filiái. A régi templomot a hívek 1799-ben lebontották. 1801-ben a gyülekezet hozzákezdett az új templom építéséhez, melyet 1806-ban fejeztek be.
A Korláthelmec nevet az 1904-es helységnévrendezés során kapta.[3] A trianoni békeszerződés előtt Ung vármegye Szerednyei járásához tartozott. 1910-ben 882 lakosából 861 magyar és 21 ruszin anyanyelvű volt; vallását tekintve pedig 158 római katolikus, 357 görögkatolikus, 284 református és 83 izraelita.[4]
A település földművesei a szovjet érában a környező falvakban élő sorstársaikkal együtt a helyi állami gazdaságban dolgoztak. A szovhoz fő profilja akkoriban az állattenyésztés, a szőlő- és a takarmánytermesztés volt. A helmeciek túlnyomó része már ezekben az évtizedekben is Ungvár ipari üzemeiben vállalt munkát.
Római katolikus egyháza 1989-ben alakult újjá, ekkor az igen rossz állapotban levő templomot teljesen felújították. A településen jelentős számban élnek görögkatolikus és pravoszláv hívek is. Mindkét gyülekezetnek példásan rendben tartott temploma van. A falu népe 1989 áprilisában a temetőkertben emlékművel állított a II. világháborúban odahaltaknak, és a sztálini lágerekben elpusztultaknak.
Az Ukrajna függetlenné válásával egy időben jelentkező gazdasági válság miatt igen sokan veszítették el városi munkahelyüket. Egy részük hazajött gazdálkodni, túlnyomó többségük azonban a határ túloldalán – Magyarországon, Szlovákiában – próbált szerencsét. Jó néhányan még ma is ott dolgoznak.
A településre 2005-ben jutott el a földgáz, ennek nyomán sok otthont építettek újjá.
| 1910 | 882 |
| 2001 | 901 |
A népesség anyanyelv szerinti megoszlása a teljes népesség %-ában (2001)[5]
magyar (51,05%)
ukrán (47,95%)
orosz (0,67%)
szlovák (0,11%)
Egyéb (0,22%)
2000 tavaszán felszámolták a közös gazdaságot, a földet négy hektárjával szétosztották a tagok és a kolhoznyugdíjasok között. Ez teremtette meg a családi gazdaságok alapját. A korláthelmeci határban két farmer tevékenykedik 15-15 hektáron. Az itteni gazdák főként szemes terményt termesztenek, jószágot tartanak, néhányan közülük az utóbbi években szőlőt, gyümölcsöst telepítettek. Az itteni hegyen ugyanis a régebbi időkben finom gyümölcs és jóízű szőlő termett.
Az utóbbi években egyre több ungvári ipari és szolgáltató vállalatnál indult újra a termelés, így a helyiek közül ismét sokan járnak a városba dolgozni.
A helyi magyar tannyelvű elemi iskolának jelenleg csupán 8 tanulója van. A településen az utóbbi években 2 új vegyesbolt is nyílt, egyikük kávézóként is működik. Felcserközpontja, klubja, postája helyben. A helyi vállalkozók névsorában egy asztalos, egy gépkocsiszerelő és egy sírkőkészítő mester neve szerepel.
A megyeszékhely innét bő negyedórás autóút során érhető el. A településről 40 percnyi autóút után érjük el Kárpátalja második legnagyobb városát, a 80 ezer lelkes Munkácsot.
- Református temploma - Új református templomát 1803 és 1806 között építették klasszicista stílusban. Ma az épület műemlék.
Már csak jobbára az elhanyagolt pincék emlékeztetnek a hegyen kialakított egykor igen hangulatos pincesorra. A 20. század harmincas éveiben itt a szőlősgazdák présházai álltak.
Meleg nyári napokon a helybéliek az Oroszkomoróc mellett levő víztározók partján keresnek felüdülést. Itt az egyik tavat halakkal telepítették be, a másik a fürdőzőké. A folyami horgászat kedvelői az innét 7-8 km-re levő Latorcára járnak. A község délnyugati határában húzódó Kiserdőt nyár elejétől, a gombaszezon beindulásától kezdve igen sokan keresik fel. Kisebb hegyi túrára, kirándulásra alkalmas a község mögött emelkedő hegy. Télen az egyik domboldal kiválóan alkalmas a szánkózásra és síelésre.
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
