Kisvirágú füzike

A kisvirágú füzike (Epilobium parviflorum) a ligetszépefélék (Onagraceae) családjába tartozó növényfaj.

Kisvirágú füzike
virága
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots) Csoport: Rosidae Csoport: Core eudicots Csoport: Eurosids II Rend: Mirtuszvirágúak (Myrtales) Család: Ligetszépefélék (Onagraceae) Alcsalád: Onagroideae Nemzetség- csoport: Epilobieae Nemzetség: Füzike (Epilobium) Fajcsoport: Epilobium sect. Epilobium Faj: E. parviflorum
Tudományos név
Epilobium parviflorum Schreb.
Szinonimák
Szinonimák *Chamaenerion parviflorum Schreb. Chamaenerion pubescens (Roth) Moench Epilobium caballeroi Pau Epilobium foliosum Holl & Heynh. Epilobium menthoides Boiss. & Heldr. Epilobium molle Lam. Epilobium mollissimum Schur Epilobium neutrum Pall. ex Hausskn. Epilobium numidicum (Batt.) Batt. Epilobium palustre Willd. [Illegitimate] Epilobium parviflorum var. numidicum Batt. Epilobium parviflorum var. vestitum Benth. ex C.B.Clarke Epilobium pubescens Roth Epilobium rivulare Hegetschw. Epilobium tauschii Knaf ex Hausskn. Epilobium umbrosum Dumort. Epilobium uralense Hausskn. Epilobium villosum Curtis
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Kisvirágú füzike témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Kisvirágú füzike témájú médiaállományokat és Kisvirágú füzike témájú kategóriát.

Előfordulás, élőhely

Európában, Észak-Afrikában és Délnyugat-Ázsiában elterjedt.^[1] Vizek mentén, ligeterdőkben, nedves helyeken fordul elő, néhol nagy tömegben.

Jellemzése

30-80 cm magasra növő, felálló szárú, a száron sűrűn szőrös lágy szárú évelő, tarackoló növény. Levelei keresztben átellenes állásúak, felül váltakozók, lándzsásak, szélük fogazott, levélnyelük nincs, a száron ülők. Virága 6–7 mm átmérőjű, négy rózsaszínes lepellel és 8 porzóval (kétivarú). Nyáron virágzik, egyaránt ön- és szélbeporzású. Termése 3–7 cm hosszú tok, mely sok apró fekete szőrüstököt viselő magot tartalmaz, melyek szél által terjednek.^[2][3]

Hasonló fajok

A borzas füzike (Epilobium hirsutum) robusztusabb alkatú. A rózsás füzike (Epilobium roseum) levelei hosszú nyelűek. Az erdei derécétől (Chamaenerion angustifolium) csak mikroszkóppal lehet biztonsággal megkülönböztetni a lomblevélen lévő fedőszőrök minősége alapján (a kisvirágú füzikénél kihegyezettek), valamint a maghéj a kisvirágú füzikénél papillás, az erdei derécénél sima.

Gyógyhatása

A füzikét javalló orvos feladata nem egyszerű: választania kell az igen aktív cseranyagokat tartalmazó Epilobium angustifolium – amelynek hatása azonban nem igazolt – és a kisvirágú Epilobium parviflorum között, amely viszont, az önoteineknek köszönhetően a jóindulatú prosztata-megnagyobbodás tüneteinek javulását eredményezi.

Felhasználása

A füzike a prosztata jóindulatú megnagyobbodása esetén javasolt. Csökkenti az éjszakai vizelések számát, lehetővé téve ezzel a beteg pihenését. A vizeletürítés mennyiségét is növeli. Emellett azonban mindenképpen szükséges az orvosi vizsgálat annak megerősítésére, hogy jóindulatú betegségről van szó.

A növénynek mindeddig semmilyen káros mellékhatását nem jelezték. Orvosi javallat nélkül azonban nem alkalmazható.