Kisszokond

Kisszokond (Soconzel) falu Romániában. Szatmár megye egyik települése. Közigazgatásilag Nagyszokond (Socond) község része.

Kisszokond (Soconzel)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szatmár
Község	Nagyszokond
Rang	falu
Községközpont	Nagyszokond
Irányítószám	447288
SIRUTA-kód	138903
Népesség
Népesség	289 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	225 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 31′ 03″, k. h. 22° 59′ 54″47.517424, 22.998232
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

Szatmárnémetitől délkeletre, a Szatmári-síkság széle és a Bükk hegység találkozásánál fekszik.

Története

Borovszky a település múlt század elejei viszonyairól a következőket írja: "Kisszokond, oláh kisközség az erdődi járásban, a vármegye szélén, a Bükk hegység alatt. Van benne 97 faház; 537 lakosa közül 11 magyar, 48 horvát, a többi gör. kath. oláh. Határa 3406 k. hold."

Első említése 1424-ből származik.

Hajdan Felsőszokond volt a neve, és a bélteki uradalomhoz tartozott.

A 16. századig a Drágfiaké volt; azontúl az erdődi uradalommal együtt a szatmári vár tartozékaként a Szatmári uradalom-hoz tartozott..

A 17. században a gróf Károlyi család birtokaihoz tartozott.

1919-ig Magyarországhoz tartozott, Szatmár vármegye részeként. 1910-ben 565 lakosából magyar 11, román 546, egyéb nemzetiségű 8.

1992-ben 531 román nemzetiségű lakos lakta.

Nevezetességei

A görögkatolikus egyház fatemploma a XVIII. sz-ban épült.

Források

• Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.

Közlekedés

Megközelíthetősége közúton, Erdőd irányából, Oláhgyűrűs és Nagyszokond érintésével.

Hivatkozások