Kishajmás
magyarországi község Baranya vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Kishajmás (németül: Kleinhaimasch[3]) község Baranya vármegyében, a Hegyháti járásban.
| Kishajmás | |||
 | |||
| Szent Kereszt felmagasztalása templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Baranya | ||
| Járás | Hegyháti | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Gyenes-Jónás Rita (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7391 | ||
| Körzethívószám | 72 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 174 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 16,16 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 11,76 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 12′ 03″, k. h. 18° 04′ 56″ | |||
 Kishajmás
Pozíció Baranya vármegye térképén
| |||
| Kishajmás weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kishajmás témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
A Zselic északkeleti részén fekszik, Pécstől északnyugatra, Sásdtól délre, Oroszló délnyugati szomszédjában. Különálló településrésze az 1979-ig önálló Szatina, mely a központjától mintegy 2 kilométerre fekszik észak-északnyugati irányban.
Központján az Oroszló-Szentlőrinc közti 6601-es út halad keresztül, amibe itt torkollik be a Magyarszéktől idáig húzódó 6602-es út. Szatina zsákfalunak tekinthető, csak egy alsóbbrendű, számozatlan önkormányzati úton érhető el a 6601-esről letérve.[4][5] A hazai vasútvonalak közül a Budapest–Pécs-vasútvonal érinti, amelynek egy megállási pontja van itt, Szatina-Kishajmás megállóhely.[6]
Kishajmás és környéke ősidők óta lakott hely volt, erre utal a területén talált római korból származó sírkövek, és középkori temető nyomai.
Kishajmás nevét az oklevelek csak 1542-ben említették először Hagymas néven. A régi falu valószínűleg a török korban elpusztulhatott, erre utalnak a falu határában fellelhető Puszta, Pusztaszentegyház, Pusztahajmás helynevek. A feltevések szerint a közeli Hagymás patak mentén állhatott az ősi falu. A törökök elvonulása után mai helyén települt újra, s mivel először csak egy-két család lakott itt, Kishajmásnak nevezték el.
A 19. század elején néhány német család is letelepedett itt.
1979. január 1-jén hozzácsatolták a kb. 2 km-re északnyugatra elhelyezkedő Szatina községet.
A faluban az 1990-es évek előtt híres kerámiaüzem működött, amely mára megszűnt.
Polgármesterei
- 1990–1994: Gyenes-Jónás Gyula (független)[7]
- 1994–1998: Nagy László (független)[8]
- 1998–2002: Nagy László (független)[9]
- 2002–2006: Balogh Angella (független)[10]
- 2006–2010: Balogh Angella (független)[11]
- 2010–2014: Balogh Angella (független)[12]
- 2014–2014: Nagy Gábor (független)[13]
- 2015–2019: Nagy László István (független)[14]
- 2019–2024: Buchwald Béla (független)[15]
- 2024– : Gyenes-Jónás Rita (független)[1]
A településen 2015. január 18-án időközi polgármester-választást kellett tartani, mert az előző év októberében megválasztott polgármester nem sokkal később lemondott posztjáról.[16] A választáson három jelölt indult, akik közül a győztes a szavazatok több mint 80 %-ával nyerte el a tisztséget.[14]
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
| Lakosok száma | 204 | 190 | 187 | 175 | 167 | 159 | 172 | 182 | 174 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2018 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Adatok: Wikidata
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87%-a magyarnak, 10,6% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (13% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,8%, református 5,8%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 13,5% (24% nem nyilatkozott).[17]
2022-ben a lakosság 85,5%-a vallotta magát magyarnak, 7,6% cigánynak, 5,2% németnek, 0,6% ruszinnak, 0,6% horvátnak, 2,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 29,7% volt római katolikus, 3,5% református, 14% felekezeten kívüli (52,9% nem válaszolt).[18]
Szatina lakossága: 14 fő.
- A Szent Kereszt felmagasztalása nevére szentelt római katolikus temploma 1906-ban épült, bejárata dél felé nyílik, tornya az épület méreteihez képest meglehetősen erőteljes, vaskos kiképzésű, amit jóval karcsúbb gúla alakú toronysisak koronáz meg. A korábban elég rossz állapotú épület a 2000-es évek második felében jelentős, a külső falak mellett a tetőzetet, a toronysisakot és a nyílászárókat is érintő felújításon ment keresztül.[19]
- Kálváriája egy igen meredek hegyoldalban létesült, stációképei a Zsolnay gyárban készült mázas kerámia alkotások. A hegy tetején álló kereszt közelében található a Remény allegorikus szobra, két varkocsos angyalszobor (mindhárom anyaga pirogránit), illetve a sírjában fekvő Krisztus szobra is.[20] A kishajmási golgota angyalszobrainak alkotója feltehetőleg Kiss György szobrászművész volt.[21] Állítólag a Zsolnay család kérésére rejtették el őket a kishajmásiak; mígnem hálából itt is hagyták, sőt köszönetképp a gyárban készítették el a 14 stáció mázas kerámiakép-sorozatát is. Teljesen azonos kiképzésű szobrok találhatók Máriakéménden és a kőbányai Szent László-templom homlokzatán, így feltehető, hogy a két vidéki településre került angyalszobrok a Kőbányára szánt szobrok másolataiként, gyártási hibás vagy próbapéldányokként készültek.[22]
- Faluházában gazdag kiállítás látható az egykori kishajmási kerámiaüzemben gyártott mázas kerámiatárgyakból.[23]
- Zselici homokkő szurdok - a község határában és környékén, az Északi-Zselic keleti részéhez tartozó területen számos homokkő-kibúvás ismert, és jó néhány kis méretű barlang, sziklafülke is található, melyek a mészkőbarlangoktól eltérően nem karsztosodó kőzetben, hanem a mállékonyabb kőzetrészek elaprózódásával alakultak ki, illetve a keletkezésükben részben emberi beavatkozás is közrejátszott. A terület egyik fő látványossága a homokkő vízmosás, ahol a csapadék- és szivárgó vizek a lazább rétegek lepusztulását követően egymás fölé rétegződött homokkő-padokon keresztül törtek maguknak utat.[24]
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
