Karácsonkő
város Romániában, Neamț megyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Karácsonkő (románul Piatra Neamț) város az Aranyos-Beszterce partján Romániában, Moldvában. Neamț megye székhelye. Mivel a Keleti-Kárpátok nyúlványainak lábainál fekszik, a város tája festői.
| Karácsonkő (Piatra Neamț) | |||
 | |||
| A város panorámája a lanovkából | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Moldva | ||
| Fejlesztési régió | Északkelet-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Neamț | ||
| Rang | municípium | ||
| Községközpont | Piatra Neamț | ||
| Beosztott falvak |
| ||
| Polgármester | Gheorghe Ștefan (PD-L) | ||
| Irányítószám | 610004–610360 | ||
| Körzethívószám | +40 x33[1] | ||
| SIRUTA-kód | 120726 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 77 650 fő (2021. dec. 1.)[2] +/- | ||
| Magyar lakosság | 42 (0%, 2021)[3] | ||
| Község népessége | 79 679 fő (2021. dec. 1.)[4] | ||
| Népsűrűség | 1354 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 310 m | ||
| Terület | 77,4 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 55′ 39″, k. h. 26° 22′ 15″ | |||
 | |||
| Karácsonkő weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Karácsonkő témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
A város első írásos említésekor (1395) a neve Karácsonkő: „in terra nostra Molduana ante villam Karachonkw.”[5] A román név Piatra lui Crăciun ennek a fordítása. A várost nevezték még Târgu Piatranak (azaz kővásár) vagy egyszerűen Piatranak (kő) is. A kommunista időkben nevezték el Piatra Neamț-nak, hogy a kereszténységre utaló nevet eltüntessék. A Neamț a város folyójának a neve, és vagy „németet” jelent, vagy pedig egy „csendes, néma” jelentésű szláv szóból ered.
A Karácsonkő név eredetével kapcsolatban két elmélet létezik, az egyik szerint a Karácsony személynévből jön, a másik szerint a kerecsen(sólyom), régiesen karacsun szóból. Ez utóbbi feltevést az is támogatja, hogy a környéken számos magyar eredetű, sólyomfajtáról elnevezett hegy található (Csalhó – Ceahlău : a csaholó, csagoló sólyomfajta ragadozó madárról,[6] Ráró – Rarău: sólyomfajta,[7] Sólyomkő – Piatra Șoimului[8]). Állítólag a csángóföldi Klézsén az öregek Kerecsenkőnek nevezik a várost.[9]
.JPG)
Karácsonkő 350 km-re Bukaresttől északra, Jászvásártól pedig 100 km-re nyugatra fekszik, a történelmi Moldva középső-keleti részén. A legközelebbi repülőtér 60 km-re délre Bákóban van. Megközelíthető a Bukarest-Jászvásár útvonalon, illetve a Jászvásár–Szucsáva–Marosvásárhely útvonalon is.
A várost a Pietricica (590 m), Cozla (679 m), Cernegura (852 m), Bâtca Doamnei (462 m) és a Cârloman (617 m) nevű dombok veszik körül, amelyek mind a Keleti-Kárpátokhoz tartoznak. Mellette található az Aranyos-Beszterce két víztározója.
A város a következő negyedekre van felosztva:
- Központ (Centru)
- Dărmănești
- Precista
- Mărăței
- Május 1. (1 Mai)
- Sarata
- Szőlősvölgy (Valea Viei)
- Régi állomás (Gara Veche)
- Remény negyed (Speranța)
Karácsonkő és környéke egyike Románia legrégebben lakott területeinek. A legkorábbi bizonyítékok az emberi jelenlétre a paleolitikumból származnak, körülbelül i. e. 100 000-ből. A városban és környékén végzett ásatásokból kiderülnek, a mai város helyén egykoron egy dák település, Petrodava állt.
„Petrovada” várát már Ptolemaiosz (i.sz. 100-170) is említette egyik munkájában. Ez a Kövesd (Cuejd) patak mentén emelt vár a többi erődítménnyel együtt már az i. e. 1-2. században tekintélyes védelmi rendszert alkothatott. A régészeti feltárások során itt várfalak és kultikus épületmaradványok is előkerültek.
A népvándorlás korában a törzsi védelmi rendszer elpusztult, és a várak is romhalmazzá omlottak össze.
Az első városias épületek I. Péter moldvai fejedelem (ural. 1375-91) idejéből származnak.
Karácsonkő csak a késő középkorban került újra a figyelem előterébe; fokozatosan épült ki, a 15. században már jelentős település volt, és lakói védelmére ekkor már várat is emeltek. III. (Nagy) István (Ștefan cel Mare) moldvai fejedelem (ural. 1457-1504) idejében pedig már a növekedésnek indult kereskedővárosban fejedelmi kastély is állt.
A 17–18. században a település kézműipara is lendületes fejlődésnek indult. Itt működött Moldva első papírmalma is.
Mivel Karácsonkő mindössze 40 km-re keletre fekszik az egykori magyar-moldvai határtól (Gyergyóbékástól), ezért az elmúlt századokban több hullámban csángók települtek a városba, de a 20. század során asszimilálódtak a román többségbe.
2002-ben 104 914 lakosából 98,08% román (102 906), 1,3% cigány (1364) és 0,14% magyar (148) volt.
A lakosság vallás szerinti megoszlása: 94,79% ortodox (99 454) és 3% római katolikus (3152). Ők a csángómagyarok.
Karácsonkő az otthona a Neamț megyei Ifjúsági Színháznak, a G. T. Kirileanu Könyvtárnak. Több nemzetközi zenei és népzenei fesztiválnak ad otthont. A Petru Rareș Főgimnázium székhelye is itt van, illetve itt székel a Victor Brauner Művészeti Egyetem is.
- István-torony – a 15. század végén emelték, Stefan cel Mare uralkodása idején. Az 1499-ből származó épület alul négyszöges, felül nyolcszöges, sarokpontjain támpillérekkel közrefogott, melyen gótikus részletek figyelhetők meg. Felső része későbbi kiegészítésként alakult ki.
- Keresztelő Szent János-templom – a 15. század végén építettek, a moldvai építészet jellegzetes 15-16. századi példája. A templom együttesében sajátságosan ötvöződnek a bizánci gyökerű építészeti hagyományok a gótikus stílus hatásával.
- Történelmi és régészeti múzeum – Gazdag kiállítási anyagában jelentős gyűjteményt képvisel az úgynevezett Cucuteni-kultúra emlékeit bemutató anyag. Az itt látható festett kerámia edények az újkőkorszakból valók; i. e. 2500–1700 között készültek. De találhatók itt Frumuşicából, Trgu Ocnaból és Bicaz-(Békás)-ból származó leletek is, melyek szintén a terület ősi kultúrájáról tanúskodnak. Az itt található emlékek sorában külön figyelmet érdemel a Fejedelemasszony halma (Bitca Doamnei) mellett feltárt dák erődítmény leletanyaga is.
- Természettudományi múzeum- Az egyedülállóan értékes múzeum a hegyek világának gazdagságát, szépségét mutatja be; Látható itt a Kárpátok keletkezése, geológiai és morfológiai jellemzői, növény- és állatvilága is.
- „Calistrat Hogaș” emlékmúzeum – A neves író, Calistrat Hogaș (1847–1917) iskolaigazgatóként élt itt 1869-től 1899-ig. Behatóan ismerte és szerette a Kárpátokat, A környék lakóiról és saját hegyi barangolásairól sok kedves történetet írt. Emlékmúzeumnak berendezett házában eredeti kéziratok, használati tárgyak, könyvek tekinthetők meg.
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
