Kanadai vidra

A kanadai vidra, más néven észak-amerikai vidra (Lontra canadensis) az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a menyétfélék (Mustelidae) családjába tartozó faj.

Kanadai vidra
Két kanadai vidra
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria) Csoport: Eutheria Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia) Öregrend: Laurasiatheria Csoport: Ferae Rend: Ragadozók (Carnivora) Alrend: Kutyaalkatúak (Caniformia) Család: Menyétfélék (Mustelidae) Alcsalád: Vidraformák (Lutrinae) Nem: Lontra J. E. Gray, 1843 Faj: L. canadensis
Tudományos név
Lontra canadensis Schreber, 1777
Elterjedés
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Kanadai vidra témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Kanadai vidra témájú médiaállományokat és Kanadai vidra témájú kategóriát.

Előfordulása

Valaha szinte egész Észak-Amerikában megtalálható volt, ma egyes szövetségi államokban teljesen kiirtották. A rovarirtó szerek használata és a felállított csapdák a fő oka e vidra ritkaságának.

Alfajai

• Lontra canadensis canadensis (Schreber, 1777)
• Lontra canadensis kodiacensis (Goldman, 1935)
• Lontra canadensis lataxina (Cuvier, 1823)
• Lontra canadensis mira (Goldman, 1935)
• Lontra canadensis pacifica (J. A. Allen, 1898)
• Lontra canadensis periclyzomae (Elliot, 1905)
• Lontra canadensis sonora (Rhoads, 1898)

Megjelenése

A kanadai vidra fej-törzs-hossza 65-75 centiméter, farokhossza 30-43 centiméter, míg testtömege eléri a 7,5 kilogrammot. Bundája vízhatlan, túlnyomórészt barna, a torokrészen világosabb vagy fehér. Törzse karcsú és hajlékony, ami lehetővé teszi, hogy a vidra gyorsan tudjon mozogni a vízben. Farka hosszú, erős, és a kormányzásra használja. Lába úszóhártyás, karmokkal és talppárnákkal rendelkezik, odúkat is ás vele.

Életmódja

Családokban vagy magányosan él, de eurázsiai rokonánál társasabb. Néha elhagyja revírjét, hogy más helyeket is felkutasson. Halakkal, békákkal, rovarokkal és kis vízi emlősökkel (pézsmapockokkal, vízipockokkal és kis kanadai hódokkal) táplálkozik.

Jól mozog a szárazföldön

és a vízben is

Szaporodása

A kanadai vidra ivarérettségét 2 éves korában éri el, a hímek a vetélytársak közötti harcban többnyire csak 3 év múlva kerekednek felül. A párzási időszak a tél végétől a tavasz kezdetéig tart. A vemhesség 9,5-10 hónapig tart, beleértve a pete beágyazódását követő hosszabb nyugalmi időszakot is. A nőstény 1-4 utódot hoz világra.

Források

• Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. október 8.)
• Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) Archiválva 2011. június 24-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)

• Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap