Kalmük ábécé

A kalmük ábécé a kalmük nyelv írására használatos.

A nyelvet eredetileg a 13. századtól az ujgur-mongol írással jegyezték le, amit 1648-ban a Zaja Pandit nevű buddhista szerzetes átdolgozott és elnevezte tod bicsignek (halha mongolul: Тод бичиг, „világos írás”). Ezt az írást 1924-ben a ma is használt cirill írással cserélték le.^[1] Ezzel szemben a Kínában élő kalmükök még ma is a todo bicsiget használják.

További információk nagybetű, kisbetű ...

nagybetű	kisbetű	ISO 9^[2]	KNAB^[3]	ALA/LC^[4]	WWS^[5]	IPA	a betű neve
А	а	a	a	a	a	[a]	а
Ә	ә	a̋	ä	ă	ä	[æ]	ә
Б	б	b	b	b	b	[b]	бэ
В	в	v	v	v	w	[w]^[6]	вэ
Г	г	g	g	g	g	[g]	гэ
Һ	һ	ḥ	ǧ	ḣ	ɣ^[7]	[ʁ]	һа
Д	д	d	d	d	d	[d]	дэ
Е	е	e	e, je^[8]	e	e, ye^[9]	[ɛ]/[jɛ]	е
Ё^[10]	ё	ë	ë	ë	-	[ɔ]/[jɔ]	ё
Ж	ж	ž	ž	zh	ž^[11]	[ʒ]	жэ
Җ	җ	ž̦	dž	j	ǰ	[d͡ʒ]	җэ
З^[10]	з	z	z	z	z	[z]	зэ
И	и	i	i	i	i	[i]	и
Й	й	j	j	ĭ	y	[j]	й^[12]
К	к	k	k	k	k	[k]	ка
Л	л	l	l	l	l	[l]	эл
М	м	m	m	m	m	[m]	эм
Н	н	n	n	n	n	[n]	эн
Ң	ң	ņ	ŋ	ng	ng	[ŋ]	эң
О	о	o	o	o	o	[ɔ]	о
Ө	ө	ô	ö	ȯ	ö	[œ]	ө
П	п	p	ṗ	p	ṗ	[p]	пэ
Р	р	r	r	r	r	[r]	эр
С	с	s	s	s	s	[s]	эс
Т	т	t	t	t	t	[t]	тэ
У	у	u	u	u	u	[u]	у
Ү	ү	ù	ü	u̇	ü	[y]	ү
Ф^[10]	ф	f	f	f	-	[f]	эф
Х	х	h	h	kh	x^[13]	[x]	ха
Ц	ц	c	c	ts	c^[14]	[t͡s]	цэ
Ч	ч	č	č	ch	č^[15]	[t͡ʃ]	чэ
Ш	ш	š	š	sh	š^[16]	[ʃ]	ша
Щ^[10]	щ	ŝ	šč	shch	-	[ʆtʆ]	ща
Ъ^[10]	ъ	"	"	"	-	-	твёрдый знак
Ы^[10]	ы	y	y	y	-	[ɨ]	еры
Ь^[10]	ь	'	', j^[17]	'	'	[ʲ]	мягкий знак
Э	э	è	è, e^[18]	ė	e	[ɛ]	э
Ю	ю	û	ju	iu	yu	[ju]	ю
Я	я	â	ja	ia	ya	[ja]	я

Bezárás

A hosszú magánhangzókat az írás kettős betűkkel jelöli: аа, əə, ее, ии, оо, өө, уу, үү.

A kalmük nyelvben van egy ún. redukált hang is, melyet azonban az íráskép nem rögzít, így az átírás sem tartalmazza. Általában ez a hang a mássalhangzó-torlódások feloldásaként használatos, és általában egy gyenge [ɨ]-nek, vagy [ə]-nek hangzik, pl.: харһлдлһн, melynek átírásai: harḥldlḥn - harǧldlǧn - kharḣldlḣn - xarɣldlɣn, kiejtése: [xarʁ^ɨld^ɨlʁ^ɨn].

[1]
National Bibliography of Kalmykiia (angol nyelven). University of Illinois. (Hozzáférés: 2022. június 23.) „[...] and until 1924, on the Clear Script (Bichig, related to the Mongolic script).”
[2]
ISO 9:1995, International Organization for Standardization, 1995
[3]
Kohanimeandmebaas, 2003–04–20
[4]
America Library Association & Library of Congress, Washington, 1997
[5]
Thee World’s Writing Systems. Peter T. Daniels & William Bright (eds.). New York, 1996.
[6]
Orosz eredetű szavakban [v]
[7]
Nyomdatechnikai okokból helyettesíthető gh-val
[8]
Szó elején, magánhangzó után, valamint й, ъ és ь után je, máskor e
[9]
Szó elején ye, máskor e
[10]
Csak idegen eredetű szavakban fordul elő.
[11]
Nyomdatechnikai okokból helyettesíthető zh-val
[12]
Kiejtése [j^ɨ]
[13]
Használható helyette a kh is
[14]
Használható helyette a ts is
[15]
Használható helyette a ch is
[16]
Használható helyette a sh is
[17]
д, л, н, т után j, máskor '
[18]
Szó elején, magánhangzó után, valamint й, ъ és ь után e, máskor è

Írásportál
Oroszország-portál

[1] [1]
National Bibliography of Kalmykiia (angol nyelven). University of Illinois. (Hozzáférés: 2022. június 23.) „[...] and until 1924, on the Clear Script (Bichig, related to the Mongolic script).”

[2] [2]
ISO 9:1995, International Organization for Standardization, 1995

[3] [3]
Kohanimeandmebaas, 2003–04–20

[4] [4]
America Library Association & Library of Congress, Washington, 1997

[5] [5]
Thee World’s Writing Systems. Peter T. Daniels & William Bright (eds.). New York, 1996.

[6] [6]
Orosz eredetű szavakban [v]

[7] [7]
Nyomdatechnikai okokból helyettesíthető gh-val

[8] [8]
Szó elején, magánhangzó után, valamint й, ъ és ь után je, máskor e

[9] [9]
Szó elején ye, máskor e

[idegen-10] [10]
Csak idegen eredetű szavakban fordul elő.

[11] [11]
Nyomdatechnikai okokból helyettesíthető zh-val

[12] [12]
Kiejtése [j^ɨ]

[13] [13]
Használható helyette a kh is

[14] [14]
Használható helyette a ts is

[15] [15]
Használható helyette a ch is

[16] [16]
Használható helyette a sh is

[17] [17]
д, л, н, т után j, máskor '

[18] [18]
Szó elején, magánhangzó után, valamint й, ъ és ь után e, máskor è

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

[14]

[15]

[16]

[17]

[18]

Kalmük ábécé

Wikiwand in your browser!

Wikiwand in your browser!

A kalmük ábécé és átírásai

Jegyzetek

További információk