a Föld külső kőzetburoka From Wikipedia, the free encyclopedia
A litoszféra a Föld külső, a kéregből és a felső földköpeny merev szilárd részéből álló kőzetburok, amely a köpeny asztenoszféra nevű képlékeny részén úszik. A litoszféra szokásos vastagsága 70–150 km: az óceánok alatt vékonyabb, a kontinensek alatt vastagabb. A litoszféra nem egységes héj, hanem több, különböző méretű kőzetlemezből áll. Ezek mozgásának természetével és okaival foglalkozik a lemeztektonika.
Az úgynevezett konvekciós cellákban felemelkedik a köpeny anyaga, és a litoszféra alján elterülve szétnyomja egymástól a litoszféralemezeket. Az ezek között felnyíló résben, az óceánközépi hátságok mintegy 75–80 ezer km hosszú, összefüggő vonulatán alakul ki a megszilárdult magmából az új óceáni kéreg, a régi pedig betolódik a kontinensek (vagy más óceáni lemezek) alá: ez a folyamat a szubdukció. Két, egymásnak torlódó kontinentális lemez ütközése és a köztük rekedt anyag feltorlódása a kollízió.
A litoszféralemezek között megkülönböztetjük az:
típusúakat.
Az óceáni litoszféra rendszerint 50–100 km vastag, de az ócéánközépi hátságok alatt nem vastagabb a földkéregnél. A kontinentális litoszféralemez kb. 150 km vastag, amiből mintegy 50 km a földkéreg, 100 a földköpeny felső része. Az óceáni litoszféralemez rendszerint sűrűbb, mint a kontinentális, mert mafikus, illetve ultramafikus kőzetekből áll.
A litoszféralemezeket a köpenyáramlások mozgatják. Egymáshoz ütközve gyakorta felmorzsolódnak, szemben a jóval képlékenyebb asztenoszférával, ami plasztikusan deformálódik.
Jelenleg hét nagy és több kisebb litoszféralemez mozog különböző irányokban és sebességgel a Föld felszínén.
A hét nagy lemez:
A kisebb lemezek közül a jelentősebbek:
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
