Kősó

A kősó (halit) az üledékes kőzetek közé tartozik, az evaporitok gyűjtőcsoportjában. A régi üledékes rendszertan szerint vegyi üledék, a mai besorolása alapján intrabazinális üledékes kőzet. Természetes eredetű, kémiailag egyetlen képlettel leírható, vagyis ásványként is meghatározható. 2018-ban a 2019-es év ásványának jelölték a galenit és az olivin társaságában. Viszont a galenit lett a győztes.

Kősó
Üvegfényű kősókristály
Általános adatok
Kémiai név	nátrium-klorid
Képlet	NaCl
Kristályrendszer	köbös
Ásványrendszertani besorolás
Osztály	Halogenidásványok
Alosztály	Vízmentes egyszerű halogenidek
Csoport	halit
Azonosítás
Szín	átlátszó vagy fehér, de lehet narancssárga, rózsaszínű, lila, sárga vagy kék
Fény	üveg
Törésmutató	1,544
Pleokroizmus	gyenge
Keménység	2
Hasadás	tökéletes három irányban, kocka szerint
Törés	kagylós
Olvadáspont	800,7 °C
Oldhatóság	vízben oldódó
Sűrűség	2,1 g/cm³
A Wikimédia Commons tartalmaz Kősó témájú médiaállományokat.

Általános jellemzői

A kősó a vízmentes halogenidek halitos csoportjába tartozik, képlete NaCl, kémiai neve: nátrium-klorid. A konyhasótól jelentősen különbözik abban, hogy mindig szennyeződik más evaporitokkal, illetve törmelékes vagy szerves üledékkel.

Parajdi só Budapesten, a Nagyvásárcsarnokban

Kristályszerkezete szabályos (tesszerális, vagy köbös), hexaéderes vagy oktaéderes kristályokat alkot, hasadása kiváló. Átlátszó, áttetsző vagy üvegfényű, karcszíne fehér. Nedvszívó képessége kicsi, de magnézium-szennyeződés esetén higroszkópiája megnő. Mohs-skála szerinti keménysége 2.

Keletkezése

A kősó tengervízből vagy sós tavak vizéből jön létre bepárlódással vagy permetképződéssel.

Források

• Miskolci egyetem segédlete
• http://evosmaradvanya.hu/

További információk

• Horváth István: A székely sóbányászat rövid története; 3. bőv. kiad.; Parajdi Sóbánya, Praid, 2004
• Sótermelés és sószállítás a Kárpát-medencében; szerk. Réthy Károly, Tóth János; Magyar Olajipari Múzeum, Zalaegerszeg, 2012 (Magyar Olajipari Múzeum közleményei)
• Miklós Alpár: Idegen utazók Erdély és Máramaros sóbányáiban, 18-19. század; Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2017 (Emberek és kontextusok)
• Draskóczy István: A magyarországi kősó bányászata és kereskedelme, 1440–1530-as évek; MTA BTK TTI, Bp., 2018 (Magyar történelmi emlékek. Értekezések)
• Oklevelek az Árpád-kori bányászat, bányavárosok és sókereskedelem történetéhez; összeáll. Tóth Péter; Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Miskolc, 2022