(1848–1920) magyar földbirtokos, író From Wikipedia, the free encyclopedia
Fajkürthi és kolthai Kürthy Emil (Endréd, Bars vármegye, 1848. március 14. – Budapest, 1920. december 27.) földbirtokos, író.
Kürthy Emil | |
Kürthy Emil 1864-ben | |
Született | 1848. március 14. Endréd |
Elhunyt | 1920. december 27. (72 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Gyermekei | Kürthy György |
Foglalkozása | újságíró, szerkesztő, író, földbirtokos |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kürthy Emil témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Bars vármegyei nemesi származású fajkürthi és kolthai Kürthy család sarja. Apja, fajkürthi és kolthai Kürthy József (1815–1899),[1] Bars vármegye első alispánja, országgyűlési képviselő, anyja, Pély Nagy Bertha (1827–1891) volt.[2] A gimnáziumot Pozsonyban végezte, a jogot a győri akadémián hallgatta; azután Bars vármegyében volt segédszolgabíró. 1875-ben a budapesti királyi törvényszékhez aljegyzőnek nevezték ki. Ezen állását azonban csakhamar elhagyta és a hírlapírás terére lépett. A Pesti Hírlap megindulásakor (1878 decemberében) annak tárcarovatát vezette (sok színházi csevegést és barangolást írt a lapba Egy látcsöves úr és Kóbor lovag aláírással). Később a Pesti Naplóba írt, majd a Magyar Hírlap munkatársa lett. Szerkesztette a Magyar Ifjúságot 1884-től 1887. szeptember 25-ig, azután a lap főmunkatársa volt 1888-ig és a Kis Világot 1892-től 1899 június végéig Budapesten.
Cikkei a következő lapokban jelentek meg: Pozsonyvidéki Lapok (a 70-es években budapesti tudósítója volt), Magyarország és a Nagyvilág (1881. Könyvárusnál), Ellenőr (1881. 226. sz. Imogen, Shakspere Cymbelineje), Arad és Vidéke (1881. 7. sz. tárca), Békésmegyei Közlöny (1881. 141., 142. sz. A magyar irodalom és a külföld; több vidéki lapban is). Fővárosi Lapok (1883. 63. sz., színműkritika), Képes Családi Lapok (1883. rajz), Pesti Hírlap (1883. 85. sz. Calderon, 1855. 107. Damas Sándor otthona, 1887. 198. Eöry Pordán Gusztáv, 267. Három matrona: id. Lendvay Mártonné, Egressy Gáborné, Bartha Jánosné, kik a nemzeti szinházban jelen voltak, 354. sz. B. L. nyomorban, 1888. 234. Lear király a nemzeti szinházban), Vasárnapi Ujság (1884. Hegyi Aranka, 1890. A népszinház primadonnái), M. Salon (VIII. 1887. Blaha Luiza szerepei, mint hirlapíró, X. 1888. Pálmai Ilka), Pesti Napló (1890. 425. szám. Blaha Luiza itthon, 1891. 32. Szathmáryné, 40. sz. Antik arcképek), Szabadság (Székesfehérvár, 1890. Csillag Teréz pártfogói), Magyar Hírlap (1891. 242. sz. Csiky a ravatalon), Ország-Világ (1892. Gerster Etelka, Bianchi Bianca); sokat írt, többnyire névtelenül, saját lapjain kívül a neje Háztartásába sat.
1880. március 20-án Budapesten vette feleségül szemerei Szemere Gizella (1857–1914) kisasszonyt,[3] szemerei Szemere Bertalan (1812–1869) és piliszántói Jurkovich Leopoldina (1829–1865) lányát. A házasságukból származott:
Egy pár kis tárcája: Aus der Sommerfrische c. németül is megjelent.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.