agyagból égetett vagy körtefából készített, tojásdad alakú, 4-6 lyukú fúvós hangszer From Wikipedia, the free encyclopedia
A körtemuzsika – az okarina egy fajtája – agyagból égetett vagy körtefából készített, tojásdad alakú, 4-6 lyukú fúvós hangszer, amelyet körtemuzsikának, cserépsípnak[1] vagy kakasnak, bikának is neveznek, aszerint, hogy mit ábrázol.
Körtemuzsika | |
Magyar körtemuzsika | |
Besorolás | |
fuvolafélék | |
Rokon hangszerek | okarina |
Régebben fazekasok árusították vásárokon, búcsúkon. Keleti eredetű, ősi magyar hangszer[forrás?], aminek legkorábbi magyarországi lelete egy 9–10. századi körte alakú, emberfejet formázó cserépsíp, amely a tatai Cseke-tó környékéről került elő.
A magyar körtemuzsikán általában 2-4, néha 6 hangnyílás található. Mivel a cserép nem rothad el, ezért fönnmaradhatott, ellentétben a többi, szerves alapanyagú hangszerünkkel.
A körtemuzsika a fuvolafélék családjába tartozik. A cseréphangszerek legegyszerűbb formái C alaphangú hangszerek, egy vagy két oktáv[forrás?] hangterjedelemmel. Az agyagból megformázott cseréphangszer sípszerkezete megegyezik a közönséges furulyáéval.
A régi magyar hagyomány szerint, ha hosszan fújják, akkor meggyógyul tőle a beteg. A magyar táltosok körtemuzsikával „varázsolták” egészségesekké a betegeket.
A világszerte egyre nagyobb népszerűségnek örvendő okarína napjainkra már a koncerthangszerek színvonalára fejlődött.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.