a külső nemi szervek részleges eltávolítása From Wikipedia, the free encyclopedia
A körülmetélés a külső nemi szervek egészségügyi (az esetek jelentős részében csupán egészségügyire hivatkozó), vallási okok vagy egyéb meggyőződés miatt, de nagyon gyakran a szexuális vágy (illetve a szexuális örömszerzés) korlátozásának céljából végrehajtott részleges eltávolítása. Egyes kultúrákban a vakbuzgó hagyománytisztelők a női körülmetélést[1] már csecsemőkorban végrehajtják, ám majdnem mindig a serdülőkor kor előtt.
.jpg)
Orvosi körülmetélés során a fitymát sebészi úton, általában helyi érzéstelenítés mellett teljesen eltávolítják, így az a hímvessző nyugalmi esetében sem borítja a makkot. Az Amerikai Egyesült Államokban viszont évtizedeken keresztül érzéstelenítés nélkül végezték, abból a feltételezésből kiindulva, hogy az újszülöttek fájdalomérzékelő-képessége jóval kisebb, mint a már idősebb gyermekeké[2] Annak ellenére, hogy ezt az orvosi álláspontot már régen megcáfolták, Németországban egyes vallások képviselőinek lobbitevékenysége nyomán a Bundestag egy 2012-ben hozott törvényben mégis engedélyezte a csecsemők érzéstelenítés nélküli körülmetélését.[3]
A világon a felnőtt férfiak mintegy ötöde körülmetélt, de a statisztika országonként nagyon eltérő képet mutat. Ez a szabály a legtöbb afrikai vagy ausztráliai törzsnél, ahol általában a serdülőkor végén, a felnőtté, férfivá avatási szertartás(ok) keretében[4] kerül erre sor; szigorú vallásos előírás a zsidó férfiak számára, akiknél szertartásként végzik el a születés utáni nyolcadik napon; és általános elterjedt szokás az iszlám vallásúak között, akik a serdülés előtt különböző életkorokban végeztetik el a beavatkozást, ami sokak álláspontja szerint lényegében nem más, mint a gyermekek bántalmazásának egy jellemző, durva példája.
Az európai eredetű kultúrában ez a beavatkozás szinte kizárólag az angolszász országokban — leginkább az Amerikai Egyesült Államokban — terjedt el a 19. század végétől. Az amerikai férfiak kb. 60-65%-a körülmetélt; a déli és a nyugati államokban ez a szám alacsonyabb, északkeleten magasabb (pl. a New York-i körzetben ez az arány 58%-körül alakul[5]); az újszülöttkori körülmetélések száma meredeken csökken.[6] Azon tagállamokban, ahol az egészségbiztosítás nem fedezi a műtétet, a körülmetélési arány visszaesett.[5]
A brit férfiaknak mintegy 20%-a körülmetélt, és ennél nagyobb az arány Kanadában és Ausztráliában. Amerikai hatásra szintén magas az arány Dél-Koreában.
A beavatkozás eredeti célja az volt, hogy a kamaszfiúkat leszoktassa a maszturbálásról. Az elkövetkező évtizedekben Amerikában végzett kutatások kimutatták, hogy bizonyos betegségek és fertőzések a körülmetélt férfiaknál ritkábban fordulnak elő — ettől kezdve általános egészségügyi-megelőző eljárásként alkalmazták. A modern nyugati higiéniai viszonyok között viszont a fertőzések kockázata amúgy is csökkent, ennek megfelelően a fejlett országokban a körülmetélés egészségügyi előnyei is erősen marginalizálódtak. Az utóbbi évtizedekben (tudományos és kevésbé tudományos) viták bontakoztak ki akörül, hogy vajon a csecsemőkori körülmetélés egészségügyi előnyei (a fejlett országok higiéniai viszonyai között) hogyan viszonyulnak a kockázataihoz és hátrányaihoz.[7] Mivel a csecsemőkori körülmetélés szokása leginkább az USA-ban terjedt el, értelemszerűen a beavatkozás támogatói és ellenzői közötti leghevesebb viták is itt folytak le. Az Amerikai Gyermekgyógyász Akadémiának a szinte kizárólag az Egyesült Államokban elvégzett vizsgálatok eredményei alapján született (American Academy of Pediatrics, AAP) 2012-es állásfoglalása szerint az előnyök túlsúlyban vannak a kockázatokkal szemben, de ezek az előnyök nem olyan mértékűek, hogy az újszülöttek rutin körülmetélését javasolják miattuk, így minden szülő egyéni belátására bízzák a döntést. (Pl. az emlőrák kb. 10%-kal[8][9] gyakrabban betegít meg férfiakat az USA-ban, mint a péniszrák, aminek a kockázatát a körülmetélés csökkenti — ennek ellenére mégsem merül fel komoly elképzelésként a férfiak emlőjének eltávolítása.) Az AAP állásfoglalását az előnyök túlsúlyáról a körülmetélés ellenzői ízekre szedték és elfogultsággal vádolják.[10][11]
A csecsemő- és gyerekkori körülmetélés körüli vitának az egészségügyi mellett etikai oldala is van: ellenzői szerint, mivel a beavatkozás gyakorlatilag visszafordíthatatlan, sérti a gyermekek sértetlen, egészséges testhez való jogait. (A vitát érdekessé teszi, hogy az Amerikai Egyesült Államok azon kevés ország közé tartozik, amelyek nem ratifikálták a gyermekek jogairól szóló nemzetközi egyezményt.)
Az amerikai körülmetélés ellenes mozgalomból nőtte ki magát a modern kori fityma-helyreállítási törekvés, és kísérletek folynak a teljes fityma újraalkotására a regeneratív orvoslás segítségével.[12]
A zsidó vallású férfiak számára többnyire kötelező a körülmetélés, akiknél szertartásként végzik el a születés utáni nyolcadik napon.[13] Ez a brit milá, melynek szó szerinti jelentése: a körülmetélés szövetsége. Ennek eredete Mózes első könyvében (a 17. fejezetben) található: Isten Ábrahámmal kötötte meg a szövetséget, egyúttal felkérte: magát és családja férfi tagjait, ezenkívül szolgáit is metélje körül. A beavató szertartásra, melyen a fiú a nevét is megkapja, nem szokás meghívót küldeni, ugyanis ez akkora megtiszteltetés, amit nem szabad visszautasítani – így inkább kihirdetik azt. A beavatkozást végző személy a mohél, a kisgyereket a szándák – koma – tartja. Szokás egy széket szabadon hagyni, hogy lélekben Élijáhu (Illés próféta) is ott lehessen. Ezután családi ünneppel zárják az eseményt.
A zsidó körülmetélés eredetileg a fityma makkon túllógó végének lecsippentését jelentette Ábrahám korában. Az ószövetségben több utalás található arra, hogy a szereplők maguknak végzik el ezt a beavatkozást, amely a mai formájában a sivatagi körülmények között hatalmas kockázatot jelentett volna. Később, kb. i.sz. 140-től vált elterjedtté az akkori rabbik elképzelése szerinti Periah, amely a teljes fityma amputálását írta elő. Ennek a célja az lehetett, hogy a zsidók ne rejthessék el a továbbiakban a körülmetélésüket, amint azt tették pl a meztelenül vívott ókori görög olimpiai játékokon. Erre bizonyíték pl. Michelangelo Dávid szobra: Dávid körülmetélt zsidó volt és Michelangelo alapos anatómiai tanulmányokat végzett, mégis kőfityma fedi a szobor makkját.[14]
A zsidó körülmetélési kötelezettség alól vannak kivételek: életveszély esetén (pl. vérzékenység, üldöztetés) elhalasztható vagy elhagyható. Ha a fiúgyermek fityma nélkül született, vagy a zsidó vallásra már körülmetélten tér át, egy csepp vérrel helyettesíthető. A reform és rekonstrukcionista irányzatok esetében viták forrása, de a zsidó vallásba betérők számára nem kötelező.[15][16]
Az utóbbi időkben egyre többen látják úgy, hogy a körülmetélés szertartása túl kegyetlen és a 21. században már nem eléggé indokolt az ehhez a hagyományhoz való ragaszkodás. Egy mozgalom indult Izraelben az ezredfordulón olyan szülők között, akik ezért lemondanak erről.[17] Egy újabban elsősorban az Egyesült Államokban terjedő, de más országokban így Magyarországon is[18] létező szokás szerint a 'brit milá' helyett egy 'brit shalom' (magyarul a béke szövetsége) nevű szertartással is befogadhatják az újszülött fiúgyermekeket a közösségbe.[19]
A kereszténység az első években csak a zsidók körében terjedt el, így a körülmetélés kérdése csak akkor merült fel, miután az apostolok a görögöket, és az egyéb nem zsidó népeket kezdték megtéríteni. Egyes vélekedések szerint az üdvözüléshez szükséges minden kereszténynek a mózesi törvényeket és azokkal együtt ezt is elfogadni. Az apostolok jeruzsálemi tanácskozásán i.sz.51-ben úgy döntöttek, hogy erre nincs szükség (Apostolok cselekedetei, 15. rész) és a nem zsidókat is meg lehet keresztelni.
A körülmetélés szokása csak ott terjedt el (illetve maradt fenn), ahol korábban is megvolt (például az etiópiai, illetve az egyiptomi koptok között).
Annak ellenére, hogy a Korán előírásai közt nem szerepel kötelező eljárásként, az iszlám világban mindenütt elterjedt a szokás. Van, ahol már születés után néhány nappal elvégzik, de általában erre később, 4-5, vagy (például Törökországban) 9-10 éves korban kerül sor.
Egyes Korán-értelmezések szerint nemcsak hogy nem kötelező előírás, hanem teljesen felesleges is: Allah tökéletesnek alkotta az embert — vagyis amikor a gyermek megszületik, 'készen' van, ezért már nem kell változtatni rajta.[20]
A körülmetélés stílusát, vagyis azt, hogy a körülmetélés során mennyi bőrt, fitymát távolítanak el az alábbiakban lehet összefoglalni:[21]
Internetes oldalakon sokszor lehet olyan kifejezéseket hallani, mint „lent (alsó) metélt" vagy „fent (felső) metélt" a férfi. Ezeknek nem az eltávolított bőr mennyiségéhez, hanem inkább a vágás elhelyezkedéséhez van köze:[22]
A női körülmetélés egy ősi afrikai eredetű szokás. Különböző tévhitek kapcsolódnak hozzá – például, hogy szükséges a szüléshez, megszépíti az arcot, a folytonos szexuális vágyat elhárítja – azonban az eljárás a nők alárendelésének egyik kegyetlen eszközéül szolgál.[23] Gyakran megtagadják az olyan nő feleségül vételét, aki nem esett át ezen a beavatkozáson.
Az iszlámban a női körülmetélés nem vallási előírás,[24][25][26] mégis az iszlám államok egy részében a mai napig elterjedt hagyomány. Az 1990-es években évente kétmillióra, összesen 80-130 millióra becsülték az iszlám vallású körülmetéltetett nők számát[27]
A modernista muszlimok a népi vallásosság és babona barbárságot idéző maradványának tartják, illetve nem végzik Iránban, Jordániában, Líbiában és Szaúd-Arábiában.
A csonkítás a kopt kereszténység körében (Etiópiában és Egyiptomban) is általánosan elterjedt szokás.
A nő nemiszerv-csonkításának három formája van. A legkisebb beavatkozás az úgynevezett Sunna-műtét, ilyenkor a csikló fitymáját távolítják el. Ez felel meg a fiúk körülmetélésének. A közepes beavatkozást egyszerűen "kivágás"-nak nevezik, mivel a csikló teljes és a kisajkak részleges eltávolítását jelenti. A legsúlyosabb beavatkozás az úgynevezett infibuláció, amikor a csiklót, a kisajkakat és a nagyajkak középső részét vágják ki, sőt a hüvely nyílását össze is varrják. Ilyenkor csak minimális nyílás marad a vizelésre, s majd később a havivérzésre.
www.korulmeteles.hu – Magyar nyelvű körülmetéléssel foglalkozó oldal, beszámolókkal.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
