Köröskisjenő

Köröskisjenő (románul Ineu vagy Ineu de Criș) település Romániában, Bihar megyében.

Ez a szócikk a Bihar megyei településről szól. Hasonló címmel lásd még: Kisjenő (egyértelműsítő lap).

Köröskisjenő (Ineu)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Bihar
Község	Köröskisjenő
Rang	községközpont
Irányítószám	417295
SIRUTA-kód	29733
Népesség
Népesség	2992 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	396 [1]
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 06′, k. h. 22° 09′47.1, 22.15
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

Nagyváradtól keletre, a Sebes-Körös közelében, Köröskisújfalu, Mezőbottyán és Mezőszakadát közt fekvő település.

Története

Köröskisjenő Árpád-kori település. Nevét 1214-ben Ieneu néven említette először oklevél.

1236-ban Ienev, 1256-ban Jeneo 1291-ben Jeneu, 1332-ben Jenev néven írták. Köröskisjenő (Jenő) a magyar Jenő törzsbeliek települése volt. 1185-1203 között Jób érseké, utána pedig 1212-1221 körül Mika bihari ispán birtoka volt, akitől IV. Béla király elvette a birtokot és a Geregye nemzetségbeli Echy fia Pálnak adta, határát pedig elválasztotta a vár földjétől és a királyi udvarnokoktól és más népektől. A határjárás kiterjedt a későbbi Biharhosszúaszó, Szakadát és Kigyik falu területére is. Köröskisjenő falu a Telegdi uradalommal volt határos. A pápai tizedjegyzék adatai szerint 1332-1337 között évente 12 garas pápai tizedet fizetett. A 20. század elején Bihar vármegye Központi járásához tartozó település. 1910-ben 1817 lakosa volt, melyből 749 magyar, 1013 román, 53 cigány volt. Ebből 32 római katolikus, 660 református, 1062 görögkeleti ortodox volt. 2002-ben 4075 lakosából 2778 román, 448 magyar, 843 roma, 5 fő pedig más nemzetiségű volt.^[2]

Itt éltek

• Itt született 1925. január 7-én Bagdi Sándor magyar író.
• Jósa Piroska (1934-) orvos és helytörténetíró 1964-1974 között e körzetben körorvos volt.
• Olosz Lajos (Ágya, Arad megye, 1891. - †Marosvásárhely, 1977.) költő, a két világháború közötti erdélyi magyar líra kiemelkedő alakja, az egyetemes magyar irodalom avantgárd vonulatának költője a világtól elvonulva élt Kisjenőn szolgabíróként, majd ügyvédként.
• Itt született 1954. december 17-én Stanik István újságíró, szerkesztő, politikus.

Források

• Györffy György: Biharvármegye.

Hivatkozások

1. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro

• Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap