Költésmeszesedés és költéskövesedés

A költésmeszesedés és a költéskövesedés a házi méh két hasonló gombabetegsége. A költésmeszesedést az Ascosphaera apis, a költéskövesedést az Aspergillus flavus okozza. A két betegség tünetei hasonlók, csak a múmia színe különbözik. Ha fehér, akkor a betegség költésmeszesedés, ha zöldes, akkor költéskövesedés. A spórák erősen ellenállók, 15 évig is elélnek ebben a formában. Formalinnak, kén-dioxidnak ellenállnak, de hőérzékenyek, 60 Celsius-fokon 30 perces melegítéssel elpusztíthatók. A betegségek pontos azonosítása laboratóriumi vizsgálatot igényel. Viszonylag ritka betegségek, és még ritkábban pusztítják ki a teljes családot. Akár maguktól is elmúlhatnak.

Kidobált meszes múmiák egy kaptár bejáratánál

A gombákat a dajkaméhek terjesztik, de a méhész is terjesztheti előző évi virágpor és méz etetésével. Az álcák a táplálékkal fertőződnek meg, és fedés után pusztulnak el. A gombák először az álca táplálékát fogyasztják el, és az álca éhen hal. Kezdetben puha és fehér. Ezután elszíneződik, illetve beszárad. A múmia 26-35 nap alatt alakul ki. A múmiák kemények, kalapáccsal törhetők. A gomba befonja az egész testet, kivéve a fejet, de költéskövesedéskor a fejnél is láthatók a fonalak. Ha megrázzuk a fertőzött lépet, akkor a múmiák zörögnek. Jó tisztítóösztönű családnál a bejárónál láthatók a kidobált múmiák. Gyakran a gyenge családok betegszenek meg, és mindkét betegséget támogatja a hűvös és nedves időjárás. Ezek a gombák amúgy is jelen vannak a környezetben. A betegséget különböző más tényezők váltják ki, mint az immunrendszer gyengesége, a tisztítóösztön gyengesége, és az időjárás. Egyes megfigyelések szerint az antibiotikumok is kiválthatják. A megoldás lehet a családok elköltöztetése, takarítása, végső soron az anya lecserélése egy egészséges családból származóra, vagy a család teljes kiirtása, és a kaptár fertőtlenítése. A méhésznek maszkban kell takarítania, mert a gombák őt is megfertőzhetik, és tüdőpenészt válthatnak ki, ami azonban gyógyítható.

Gyakran európai költésrothadással társulnak.

Források

• https://web.archive.org/web/20160310085256/http://www.ameheszet.hu/infokoezpont/mehekrl-meheszeknek/6-mehekrl-meheszeknek/8-mezel-mehek-gombas-megbetegedesei-koeltesmeszesedes.html
• https://web.archive.org/web/20160310070336/http://www.ameheszet.hu/infokoezpont/mehekrl-meheszeknek/6-mehekrl-meheszeknek/9-mezel-mehek-gombas-megbetegedesei-koelteskoevesedes.html
• http://www.bienen.de/wissenswertes_kalkbrut.php
• Örösi Pál Zoltán: Méhek között
• Peter Claussen: Entwicklungsgeschichtliche Untersuchungen über den Erreger der als "Kalkbrut" bezeichneten Krankheit der Bienen. Parey, Berlin 1921.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Kalkbrut című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.