Kéri Pál
(1882–1961) magyar újságíró, műfordító From Wikipedia, the free encyclopedia
(1882–1961) magyar újságíró, műfordító From Wikipedia, the free encyclopedia
Kéri Pál, született Kramer Pál, Paul Kéri, írói álnevén: Kérő Pál (Budapest, 1882. április 5.[2] – New York, 1960. január 15.) magyar újságíró, műfordító, a Tisza-per vádlottja.
| Kéri Pál | |
 | |
| 1919-ben | |
| Született | Kramer Pál 1882. április 5.[1] Budapest |
| Elhunyt | 1960. január 15. (77 évesen) New York |
| Álneve | Kérő Pál |
| Állampolgársága | magyar |
| Szülei | Kramer Lipót Müller Berta |
| Foglalkozása |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kéri Pál témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kramer Lipót (1848–1904)[3] szóládi származású zsidó kereskedő és Müller Berta gyermeke.[4] Újságíróként először Az Est című lapnál helyezkedett el, s hamar országos ismertségre tett szert, mint politikai riporter. 1911-ben felvették a szabadkőműves Petőfi páholyba. Károlyi Mihály köréhez tartozott, és az őszirózsás forradalom alatt komoly szerepet vitt. 1918 novemberében a Károlyi-kormány Kéri Pál vezetésével egy újságírókból álló nem hivatalos missziót küldött a III. Internacionálé „szocialista” mozgalmának megfigyelésére. Kéri Károlyinak küldött jelentései azt állították, hogy Franciaországban forradalmi helyzet van. Kéri Svájcban összeköttetést létesített Platten képviselővel, akinek később Oroszországban nyoma veszett.[5]
1919. március 21-én, Károlyi titkáraként és Károlyi nevében nyilvánosságra hozott egy, „Magyarország népei proletariátusának” hatalmat átadó nyilatkozatot, amit ugyan előzetesen nem egyeztetett Károlyival, ám aki ezt kész helyzetként tudomásul vette. A Magyarországi Tanácsköztársaság idején a Sajtódirektórium egyik tagja volt. 1920-ban megvádolták, hogy ő volt a Tisza-merénylet értelmi szerzője, egyes tanúvallomások szerint a gyilkosság napján délután négy körül elővette óráját, majd kijelentette: „Tisza másfél óra múlva már nem él.”. A perben 1921-ben kötél általi halálra ítélték, ám 1922-ben a fogolycsere-akció keretein belül Szovjet-Oroszországba került. Rövid moszkvai tartózkodás után Bécsbe költözött, ahol bekapcsolódott a Bécsi Magyar Újság munkájába. 1924-ben az Arbeiter Zeitung újságírója lett, majd Grazban a Volkswille című lap szerkesztését látta el. 1934-ben a cseh fővárosba került, ám a náci megszállás elől Párizsba menekült. A második világháború idején 1939-ben Spanyolországon és Portugálián keresztül az Amerikai Egyesült Államokba utazott, ahol ismét újságírással foglalkozott. 1960. január 15-én halt meg New Yorkban.[6][7][8]
Publikált Az Ember, Itt az Írás, Világosság, Látóhatár, Irodalmi Újság, Magyar Lapok, Magyar Fórum és a Népszava című lapokban.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
